1886. július 18-án Kecskeméten hunyt el Nagy Lajos ügyvéd, polgármester.

A hírös városban született 1819. augusztus 16-án.Tanulmányainak befejezése után ügyvédi pályára lépett. A szabadságharcban nemzetőrként harcolt, annak leverése után 1849 novemberében tért haza szülővárosába. 1851-ben állt a város szolgálatába mint tanácsnok, 1855-tól 1861-ig segédtanácsnokként, majd ügyvédként dolgozott. A város ügyeinek intézésében azonban továbbra is részt vett a képviselőtestület tagjaként. 1867. május 15-én választották meg Kecskemét polgármesterévé.

A 48-as törvényekhez hű Nagy Lajos polgármestersége kezdetén, Magyarország és Ausztria kiegyezését szentesítendő, magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet. A város küldöttségét a polgármester vezette a koronázási ünnepségen. Ugyanakkor 1868-ban a Demokrata Kör választmányának tagjai között találjuk. Nagy Lajos legfőbb feladatának a városi kiváltságok törvényesítését és a város vagyonának gyarapítását tekintette. Nagy sikerként könyvelte el, hogy 1870-ben a törvényhozás Kecskemétet önálló törvényhatósággá emelte, amely most már a megyétől való függetlenséget is jelentette.

Négy év 10 hónapos polgármestersége alatt Nagy Lajos a város megingott hitelének helyreállítását is sikeresen oldotta meg. Hivatala alatt szerezte meg a város Bugac pusztát, továbbá Szentkirály és Borbás pusztarészeket. A puszták örökáron és haszonbérbe való adásából befolyt összeget, valamint a városi kórház és szegényház tőkepénzeit a lakosságnak kikölcsönözte kamatra, a befolyt tartozásokat pedig helyi pénzintézetben helyezte el. A város pénzügyi helyzete stabilizálódott. Nagy Lajos vezetésével dolgozták ki a város hosszú időkre előremutató szervezési szabályrendeletét. Polgármesterként való működése alatt jelent meg az első helyi újság Kecskeméti Lapok címmel 1868 október elején. 1872 áprilisáig volt Kecskemét polgármestere. 1872. április 2-án kelt polgármesteri jelentésében így búcsúzott: „...engem  tiszttársaimmal együtt hiúság, dicsvágy, nagyravágyás nem vezetett, midőn választó polgártársaink bizalmánál fogva hivatalunkat elfogadtuk; én nem ragyogni, de használni akartam, fó törekvésem volt: e várost minden tekintetben boldogítani...” .

Ezt követően az új tisztviselő-választáskor árvaszéki elnöke lett a városnak, 1886 júliusában bekövetkezett haláláig a református egyház főgondnoki feladatait több ízben is ellátta.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Péterné Fehér Mária: Kecskemét polgármesterei 1848-1950)