
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2025. április 7.

PARTNEREINK

Mucsi Sándor színművész1926. február 21.

1926. február 21-én született Mucsi Sándor színművész. Szegeden látta meg a napvilágot, mégis inkább a közeli Hódmezővásárhelyhez kötődött, ott járt iskolába Bessenyei Ferenc és Antal Imre iskolatársaként, és érdeklődése a színházhoz is e városban kezdődött, a színjátszó körben. Iskolái befejezése után nyomdász-inasként helyezkedett el. Munkahelyén sokat olvasott az ott készített újságokból, így került a kezébe az a lap is, amelyben felvételt hirdettek az Osváth Béla által alapított Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társulatba, az úgynevezett Faszínházba. Azonnal jelentkezett. A felvételin Vincze Ottó karmester megkérdezte tőle: "Mit hozott? Bartókot?" Ijedten válaszolta: "Nem kérem, én operettet hoztam." "Miért operettet?" - hangzott a karmester kérdése. "Elnézést kérek, de én azt szeretem" - válaszolta. Vincze Ottó meghallgatta, és ezután felvették a társulatba. Természetesen először csak pici, párszavas szerepeket kapott, de miután énektudásáról meggyőződtek, már a szünetben, a függöny előtt is énekelhetett a közönségnek.

A kulturális minisztérium az államosításkor, 1949. szeptember 1-jével a Kecskeméti Katona József Színházhoz szerződtette. Az ott eltöltött hat év alatt sokat fejlődött és sok szép operett főszerepét eljátszhatta. Néhány ezek közül: Szabad szél (Dunajevszkij), Szibériai rapszódia (Miljutyin), Havasi kürt (Miljutyin), Dohányon vett kapitány (Scserbacsov), János vitéz (Kacsóh), A mosoly országa (Lehár), Csárdáskirálynő (Kálmán), Három a kislány (Schubert), Denevér (Strauss), Gül baba (Huszka), Csínom Palkó (Farkas), Szerelmi bájital (Donizetti), Orfeusz (Offenbach), Leányvásár (Jacobi), Luxemburg grófja (Lehár), Bajadér (Kálmán). Több karakterszerepben is láthatta őt a közönség: Eljegyzés lámpafénynél (Offenbach), Fortunió dala (Offenbach), A Noszty fiú esete Tóth Marival (Mikszáth).

Gyólai Viktória és Mucsi Sándor
(Jacobi: Leányvásár - Kecskemét, 1954)

Kecskeméten a színészházban lakott. Számára ez a vidéki élet egyik legkedvesebb időszaka volt, ahol mint egy kis család, úgy éltek együtt a színészek és családtagjaik. A közönség imádta őket. Ezekben az években - 1951-1954 - végezte el a főiskolát, és színészi diplomát szerzett. Közben a színházzal járták a falvakat, és sokszor a teherautó platóján tartották meg a színházi előadásokat, sokszor szokatlan körülmények között.

Karácsonyi Magdi és Mucsi Sándor
(Zeller: Madarász - Kecskemét, 1954)

A kecskeméti Katona József Színházban töltött évei meghatározó szerepet töltöttek be életében és pályájában. Olyan legendás igazgatói voltak, mint Radó Vilmos és Lendvay Ferenc, illetve rendezői: Daniss Győző, Székely György dr és Békés András. Később vendégként többször is visszatért Kecskemétre, például 1963-ban Kálmán Imre "Bajadér" című operettjében. A Petőfi Népe ezt írta akkor: "A Bajadérban Mucsi Sándor tiszteletet parancsoló, angolosan disztingvált maharadzsát alakított, tolmácsolásában a nagyszerű bajadérszám ismét meghódította a közönséget". Szintén vendégként játszotta 1964-ben a Fidelio Jaquinoját, amelyben a kritika szerint "a figurához híven, kedvesen esetlen volt".

1956-ban szülővárosának színházába, Szegedre szerződött. Közben egy évadot a fővárosi Tarka Színházban játszott, majd a miskolci, és a szolnoki éveket követően meghívást kapott a Fővárosi Operettszínházhoz (1972), amelynek 31 évig maradt a tagja. 61 évadon keresztül játszott színpadon, s pusztán csak erősödő betegsége tudta onnét lesodorni. 2006. június 1-én hunyt el.
(Forrás: *Színészkönyvtár)