90 éve, 1925. október 22-én Izsákon született Mihala Ferenc mérnök, címzetes egyetemi docens.

1951-ben a BME Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát, majd 1969-ben a BME Vegyészmérnöki Karán korróziós szakmérnöki végzettséget szerzett. Később a Hallei Egyetemen (NDK) folytatta tanulmányait, 1972-ben hegesztőmérnök diplomáját ott kapta. 1951-től Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen tanított, 1953-tól adjunktussá léptették elő.  1963 és 1972 között a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár mérnöke volt, 1970-től a hegesztéstechnikai csoportot irányította. 1972-től a Vegyépszer Tiszakécskei Gyárában műszaki és gazdasági tanácsadóként, a műszaki fejlesztési csoport vezetőjeként dolgozott, 1986-tól a cég nyugdíjas főmunkatársa volt. 1974-ben az ún. titánprogram vezetőjeként kidolgozta a titánfém feldolgozásának módszereit. Számos hegesztéstechnikai kutatás vezetője és szabadalom kezdeményezője, a plazmavágás technológiájának kidolgozója, alkalmazója volt. 1988-ban alapítványt hozott létre a műszaki felsőoktatásban végzős hallgatók diplomamunkájának támogatására. Szakmai cikkei, tanulmányai műszaki folyóiratokban jelentek meg.

1956 októberében a Diákparlament tanácsadója volt. Részt vett az egyetemi rádió és az egyetemi zászlóalj felállításában. November 2-án megalakította a Nagy Imre-kormányt támogató Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanácsot, amelynek elnökévé választották. 1957 augusztusában 15 év börtönbüntetésre ítélték, 1963. március 26-án amnesztiával szabadult. Bűntelenül büntetve címmel az 1951-es izsáki kulákper történetét 2008-ban írta meg.

Mérnöki munkájáért, valamint az 1956-os eseményekben való aktív részvételéért számos elismerést kapott: Paksi Atomerőmű Építéséért, Munka Érdemrend Ezüst Fokozata, Alkotói Díj, Kiváló Újító elismerés arany fokozata, Eötvös Lóránd-díj (1996), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002), Izsák Város Díszpolgára (2004), Nagy Imre Érdemrend (2006), Szabadság Hőse Emlékérem (2006), 2013. november 17-én hunyt el.

(Forrás:  *Ki Kicsoda Kecskeméten)