|
|
Migráció - Forrás folyóirat2015. augusztus 23.
A Forrás címmel megjelenő kecskeméti folyóirat legfrissebb, több mint kétszáz oldalas dupla száma tucatnyi nagylélegzetű írást közöl a migrációról. Ezek egyik fele tudományos alapossággal járja körül a téma elméleti, történelmi, szociológiai vonatkozásait, illetve a magyarok és a németség egyes csoportjainak XX. századi exodusát. Az írások másik fele interjú formában, egyéni életutakon keresztül mutatja be az elvándorláshoz vezető okokat, a sikeres és a kevésbé sikeres próbálkozásokat, illetve az itthon maradottak nézőpontját.
A tanulmányok közül több is foglalkozik a második világháború után elűzött, új hazát kereső németek megpróbáltatásaival, beilleszkedési, családegyesítési nehézségeivel. Mayer János bajai középiskolai tanár írása részletesen bemutatja a vesztes háború után Magyarországról Németországba telepített németek kálváriáját: a korabeli nyugatnémet szabályozást, a befogadó táborok életkörülményeit, a menekült és helybeli németek nem egyszer feszült viszonyát, továbbá a társadalmi, gazdasági integráció kezdeti nehézségeit és az 1948-as német valutareform, illetve Marshall-segély nyomán kibontakozó eredményeket. A tanulmány kitér többek között arra, hogy a svábok jelentős része Magyarországon mezőgazdasági munkát végzett, új hazájában viszont főként nagyipari munkásként találhatott állást. Az idősebb generáció számára az ipari tömegtermeléssel együttjáró életformaváltás a világháború és a szülőhaza elvesztése után egy újabb nagy megrázkódtatást jelentett. A második világháború utáni német gazdasági csoda ellenére a felemelkedés a menekültek jelentős részénél csak a második-harmadik generációnak sikerült. Külön tanulmányok foglalkoznak az NDK-ba kitelepített magyarországi németek családegyesítésének lehetőségeivel, illetve azokkal, akik az NDK-ból próbáltak NSZK-ba áttelepülni. Az utóbbi írás éves bontásban részletes statisztikákat is közöl erről az elvándorlás: 1949 és 1990 között összesen több mint ötmillió német ment NDK-ból NSZK-ba, miközben 1961-ben megépült a berlini fal, mely elzárta a szocialista Németországban élőket az egykori német főváros nyugati részétől. Ehhez járult hozzá még 2,8 millió német, aki 1950-től a többi szocialista országból, elsősorban Lengyelországból és Szovjetunióból települt az NSZK-ba. Ceausescu Romániájából pedig egyenesen kivásárolta a nyugat-német állam az ottani németeket fejenként hozzávetőleg 8000 nyugatnémet márkáért. Így voltak olyan időszakok Nyugat-Németország történetében, mikor a lakosság negyede bevándorló - a hazájából kitelepített, vagy áttelepült német - volt. Ez a népmozgás sokáig ellensúlyozta a nyugat-német társadalom elöregedését. Gyarmati György történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója írásában bemutatja, hogy min mehettek keresztül a Romániából Magyarországra menekülők és miként reagáltak erre kényes helyzetre a magyar belügyi, határőrizeti szervek. A tanulmány kitér arra is: Horváth István bonni nagykövet emlékei szerint a rendszerváltás előtt nem sokkal magyar titkosszolgálati jelentések rögzítették, hogy Ceausescu kezdeményezésére Románia, Csehszlovákia és NDK "közös katonai fellépést is fontolgatott Magyarország ellen". Ezt az információt erősítette Szüts Pál bukaresti nagykövet egyik, 1989 szeptemberi jelentése. Szeitl Blanka szociológus, a KSH munkatársa összegző tanulmányban dolgozta fel a rendszerváltást követő magyarországi migrációs folyamatokat, elsősorban a magyarok szinte folyamatosan növekvő külföldi munkavállalási adatait. A migráció globális tendenciáit tárja fel a Melegh Attilával, a KSH Népességkutató Intézet főmunkatársával készített interjú. A kutató rámutatott többek között arra, hogy a modern európai fejlődéssel együttjáró tőkés átalakulás és urbanizáció szükségszerű következménye volt az új struktúrákban helyüket nem lelő tömegek kivándorlása. A XIX. században, amikor ez a nagyszabású társadalmi-gazdasági átalakulás javarészt lezajlott, mintegy 70 millióan hagyták el Európát. A mai helyzetről szólva a szociológus többek között arra a jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy miközben a migráció célországaiban a társadalom jelentős része ellenséges a bevándorlókkal, a gazdasági szereplők tárt karokkal fogadják az olcsó, munkavállalói jogokat nem érvényesítő, kiszolgáltatott munkaerőt. Gyáni Gábor történész, az MTA levelező tagja írásában azt a dilemmát járja körül, hogy a modern kortól elválaszthatatlan tömeges migráció ellentétbe kerül a modern európai történelem egy másik kulcsfontosságú képződményével, a francia mintára kulturális egyneműséget hirdető nemzetállammal. Az életút interjúk alanyai között van 88 éves holokauszttúlélő, aki Magyarországról 1948-ban Izraelbe emigrált, a rendszerváltás óta pedig idejének egy részét Budapesten tölti. Hosszú beszélgetést közöl a folyóirat egy külföldön sikeressé vált úszóedzővel, aki édesapja 1956-os szerepvállalása miatt kényszerült emigrációra 1965-ben és 70 éves elmúlt, mikor 2013-ban visszaköltözött szülőhazájába. Interjút olvasható még Nagyváradról Magyarországra költözött magyarral, és Magyarországról külföldi munkavállalás miatt útnak indulókkal. Van köztük, aki Angliában tanár lett és családot alapított, de olyan is akinek nem sikerült gyökeret vernie külföldön, sőt egy olyan nyugdíjas asszony nézőpontját is megismerhetik a folyóirat olvasói, akit devizahitel és munkanélküliség elől menekülő gyermeke hagyott hátra Magyarországon. (Forrás: *MTI) Könyvajánló
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||