1941. június 13-án a Komárom-Esztergom megyei Kecskéden született dr. Mayer Antal okleveles táj- és kertépítész, a VG Kft. korábbi főmérnöke, igazgatója. Általános iskoláit szülőhelyén végezte, míg középiskolába Tatán járt, 1969-ben az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait Budapesten folytatta, diplomáját a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kertépítészi szakán 1965-ben szerezte. Évfolyamtársával, Bozsó Irénnel oklevelük átvétele után Kecskemétre jöttek, néhány hónappal később össze is házasodtak. Ettől kezdve Mayer Antal a hírös városban élt. Előbb a BÁCSTERV tervezője volt több mint három évtizeden át.

Fontos generáltervezői munkákat végzett, ő készítette a kecskeméti főtér átépítési, a kiskunfélegyházi Béke tér és a kalocsai Szabadság-főszékesegyház előtti tér rekonstrukciós, valamint a majki Esterházy-kastély tájrendezési tervét.

A BÁCSTERV altervezési feladataiban is jelentős szerepet vállalt. A Benkó Ferenc vezette mélyépítési irodán belül tsz-utak, gázátadó központok és mezőgazdasági létesítmények üzemi útjainak geodéziai munkálataiban és tervezésében segédkezett. Kerényi József építész csapatának tagjaként kertészeti szaktervezési munkákat végzett nemcsak Kecskeméten, de Bács-Kiskun megye és az ország számos településén is. Csak néhány ezek közül: Kecskeméten a Tudomány és Technika Háza (a volt zsinagóga) és a Kodály Intézet környezete, a Kéttemplomköz, a Pannónia Rajzfilmstúdió udvara, a játék- és a naiv művészek múzeuma, a kerámia stúdió belső udvarai, továbbá a bácsalmási és a kalocsai művelődési ház környéke, a Nagykőrösi Konzervgyár konyhájának útjai, a bajai ipari iskola belső udvara, a szekszárdi egykori zsinagóga és a majki kamalduli szerzetesek cellalakásainak környezete.

Feleségével házasságkötésük idején

Mayer Antal Krizsik László, Oszip András, Bahner József és Sebő László építészek mellett is dolgozott, többek között bölcsődék, óvodák és iskolák udvarainak, illetve a Kecskeméti Planetárium és a kiskőrösi művelődési ház és a Petőfi-ház előtti közterületek rendezésében is részt vett.

Ezekben az években tanulmányait is folytatta: diplomát szerzett a bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban és a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési és városgazdasági szakmérnöki tagozatán, valamint urbanisztikai továbbképzésen is részt vett. Jó néhány külföldi tanulmányúton – Bécs, München, Nürnberg, Graz – is járt. Doktori disszertációját 1984-ban Kecskemét zöldfelületi rendszeréről védte meg.

Tervezési munkáin kívül Mayer Antal számos más jellegű feladatot is vállalt. 1968 és 1970 között az Aranyhomok Szállóban, majd a Tudomány és Technika Házában ő szervezte meg a megyei műszaki bálokat, míg 1981-ben „Táj- és kertépítészet az alföldi városokban” címmel országos szakmai ankétot hozott tető alá Kecskeméten.

1986-tól a Városgazdasági Vállalat munkatársa lett. Előbb főmérnökként dolgozott ott, majd 1993 áprilisától 2001 júniusáig a cég igazgatói feladatait látta el. Nevéhez fűződik a Kisfáiban létesített új lerakóhely építése és a válogatott hulladékkezelés beindítása.

Életének szerves rész volt a sport is. Egyetemi évei alatt igazolt versenyzőként kosárlabdázott, amit 1965-től a hírös városban is folytatott: a Kecskeméti Dózsa kosárlabda-szakosztályának tagja volt. Később a BÁCSTERV országjáró turistacsapatát „erősítette”. Emellett asztaliteniszezett, focizott és teniszezett is, ez utóbbi sportágban a városi bajnokságot három ízben is megnyerte.

Halála előtt rövid idővel otthonuk udvarán

Magánéletében családszerető, mindenről gondoskodó férj, apa és nagyapa volt. 2009. február 20-án Kecskeméten rövid betegség után hunyt el.

(Összeállította: dr. Mayer Antalné Bozsó Irén)