1940. június 8-án hunyt el Márton Ferenc erdélyi magyar festő, grafikus, szobrász, építész, bélyegtervező.

1884. december 15-én született Csíkszentgyörgyön. Csíksomlyón tanult, ahol rajzolási tehetségével már kisdiák korában kitűnt társai közül. 1903-ban iratkozott be a budapesti Rajztanárképző Főiskolára. Tanulmányait szülőföldjének székely közössége, valamint Csík vármegye évi 300 korona ösztöndíjjal és anyagi támogatással segítette. A főiskolán –, ahol Székely Bertalan és Hegedűs László növendékeként tanult, – 1908-ban tanári oklevelet szerzett. Még ugyanabban az évben harmadik díjat szerzett egy londoni plakátpályázaton. Ezután Münchenben folytatta tanulmányait.

Az I. világháború idején frontkatonaként szolgált, illetve ugyanezen idő alatt hadifestőként munkálkodott az olasz, a szerb és az orosz harctéren. Riportképeket küldött haza a frontról, rajzokban tudósított a forradalmi eseményekről és a háború utáni Tisza-perről. Háborús tapasztalatait rajzok és pasztellek százaiban örökítette meg, összesen mintegy háromezer rajzot és képet készített a harctéren.

A háború után véglegesen Budapesten telepedett le. Számos festményét jelentette meg különböző tárlatokon, azonban eladnia nem sikerült belőlük. Emiatt kényszerből rajzokat, díszítéseket, valamint illusztrációkat készített több regény és folyóirat számára. Ezen kívül festett kisebb szabású műveket, freskókat és templomokat, illetve számos köz- és magánépület díszítését is elvállalta. Egyik legismertebb művét is ekkor készítette: a szegedi fogadalmi templom bejárata fölé két apostol mozaikját festette meg, amelyek a magyar egyházi művészet páratlan értékei. Később nagyszerű mozaiktervet készített a templom főoltára fölé, az épület kupolájának mennyezetére.

A Katona József-síremlék a Kecskeméti Köztemetőben

A festőművészet terén elért sikereit és munkásságát követően, 1925 után áttért a szobrászati és építészeti pályára. Ebből az időszakából három jelentősebb művet hagyott maga után. Az egyik a rákoskeresztúri hősi emlékmű, a másik az első népfelkelő honvéd emlékműve Budapesten. A harmadik: Siklódy Lőrinc szobrászművésszel együtt ő alkotta meg a kecskeméti temetőben található Katona József-síremléket. A klasszicizáló szarkofág egy borostyánnal befuttatott kiemelkedésen látható. A körbefutó hármas lépcsőn Petur bán bronzalakja mélyed gondolataiba. 1930-ban, a drámaíró halálának századik évfordulóján avatták fel. A közpénzből eltemetett Katona Józsefnek ez a harmadik nyughelye, 1963-ban szállították át a felszámolásra ítélt Szentháromság temetőből a Kecskeméti Köztemetőbe.

Márton Ferenc 1940. június 8-án hunyt el Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. Temetésén körülbelül ezerötszázan jelentek meg. A sírkert 41/1-es számú parcellájában nyugszik.

(Forrás:  *HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Képzőművészeti gyűjteménye)