1926. június 1-jén született Marilyn Monroe amerikai filmszínésznő.

Los Angelesben látta meg a napvilágot Norma Jean Mortenson néven. Apját soha nem ismerte, elmebajra hajlamos anyja élete nagy részét intézetben töltötte. Kisgyermekként nevelőszülők és árvaházak között hányódott, a nyomorból menekülni akarva tizenhat évesen ment először férjhez.

Arthur Miller Pulitzer-díjas amerikai drámaíró feleségével,
Marilyn Monroe amerikai színésznővel
(London, 1956. július 14. - MTI/EPA)

Szépségét egy fotós fedezte fel, modellként címlapra került, elvált és szőke lett. A 20th Century Fox stúdió szerződtette Marilyn Monroe néven, s miután egy féléven át "csiszolták", kamera elé állhatott. Első filmje bukás lett, ezután visszatért a modellkedéshez, 1949-ben még egy aktnaptárat is "bevállalt". A Fox aztán újra szerződtette, az Aszfaltdzsungel és a Mindent Éváért című filmekben a nézők megszerették. Már ekkor több szerelmes levelet kapott, mint a nagy sztárok. Amikor 1953-ban eljátszotta a Niagara és a Szőkék előnyben című filmek főszerepét, a Hét év vágyódásban a metrószellőző fölött egy emlékezetes és sokszor idézett jelenetben fújta fel a szél szoknyáját. Egy csapásra Amerika szexszimbóluma, milliók bálványa lett. Férjhez ment a kor legnagyobb baseball-sztárjához, Joe DiMaggióhoz, s bár egy évig sem voltak házasok, a férfi élete végéig kitartott mellette.

Monroe bizonytalan énje a szerepekbe könnyen illeszkedett, de a forgatások számára és a stábnak is rémálomnak bizonyult: rendszeresen késett, szerepét elfelejtette, harcban állt a rendezőkkel és a stúdiókkal. Végül egy év szabadságot vett ki, ezalatt a híres New York-i Actor's Studióban képezte magát. A legenda szerint a feleséget kereső Rainier monacói herceg őt is komoly jelöltnek tekintette, végül azért választotta Grace Kellyt, mert az katolikus volt.

TÁMOGATÓINK

   

Az 1956-ban forgatott Buszmegállóban aztán bebizonyította, hogy drámai szerepet is el tud játszani, s egyre érettebb színésznő lett. Ugyanebben az évben ismét férjhez ment, a híres drámaíró Arthur Millerhez, akivel a következő évben Angliába mentek, Monroe itt Lawrence Olivier-vel készítette A nagyherceg és a táncosnő című filmet. Ekkor már az alkohol és a tabletták rabja volt, többször elvetélt, házassága megromlott. 1959-ben, gyógyszereken élve készítette legnagyobb sikerét, a Van, aki forrón szereti című komédiát Tony Curtis és Jack Lemmon társaságában. Monroe élete alakítását nyújtotta, de partnerei idegeire ment tévesztéseivel, mondatait végül a díszletfiókba ragasztották be, hogy ne hibázza el. Következő filmje a Szeressünk! volt Yves Montand-nal, s már a szétesés szélén forgatta 1961-ben a Kallódó embereket, amelynek forgatókönyvét Miller írta, akitől éppen akkor vált el.

A forgatás után összeomlott, depresszióba süllyedt, amelyből csak az emelte ki, hogy őt kérték fel a születésnapját ünneplő új elnök, John F. Kennedy köszöntésére. A politikus és a színésznő között románc szövődött, sőt az elnök Robert fivérével is hírbe hozták. Utoljára a Valamit adni kell című vígjáték főszerepére kérték fel, de megbízhatatlansága miatt a szerződését felbontották, s már egy stúdió sem tartott rá igényt.

Marilyn Monroe Valamit adni kell című utolsó,
befejezetlenül maradt filmjének híres jelenetében
(Los Angeles, 1962. május. 23. - MTI Fotó/UPI)

A még mindig csak harminchat éves Monroe ágyban fekvő meztelen, a telefont markoló holttestét 1962. augusztus 5-én reggel fedezte fel a bejárónője. A hivatalos vizsgálat altató-túladagolást állapított meg a halál okaként, de ezt kevesen hitték el, azóta számtalan összeesküvés-elmélet látott napvilágot halálával kapcsolatban.

Marilyn Monroe már életében legenda lett, rajongói közé tartozott Albert Einstein, Jean-Paul Sartre, képmása ma is dollármilliókat hoz örököseinek. Mítosza mit sem halványult, az új évezred küszöbén a Playboy, a People és az E! online magazin szavazásán is őt választották az elmúlt évszázad legszexisebb nőjének.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)