1925. október 13-án született Margaret Thatcher, a Vasladynek is nevezett első brit női miniszterelnök.

Margaret Hilda Roberts a közép-angliai Grantham kisvárosban látta meg a napvilágot, ahol kis üzletet vezető apja volt a polgármester. Puritán, vallásos neveltetést kapott, a legfőbb értéknek szemében a felelősségérzet és a függetlenség számított. Ösztöndíjjal jutott be az Oxfordi Egyetemre, ahol vegyésznek tanult, négy évig kutatóként dolgozott, majd jogi diplomát szerzett, adóügyekre szakosodott, és belevetette magát a politikai életbe. Először 1946-ban indult választáson konzervatív színekben, s bár alulmaradt, a kampány során megismerkedett egy vagyonos üzletemberrel, Denis Thatcherrel, akivel 1951-ben házasságot kötött.

A kiváló fellépésű, rendkívüli meggyőző erővel megáldott Mrs. Thatcher 1959-ben lett parlamenti képviselő, 1964-ben a tory árnyékkormány tagja, 1970-ben Edward Heath kormányában oktatási és tudományügyi miniszter. Már ekkor heves támadások kereszttüzébe került, mert megszüntette az iskolákban az ingyen tej osztogatását.

Thatcher asszonyt 1975-ben nő létére és "alacsony" származása ellenére választották meg az előző évben ellenzékbe szorult Konzervatív Párt vezérévé. A súlyos helyzetbe került Nagy-Britanniában radikális változásokat, "a szocializmus visszafordítását", kevesebb állami beavatkozást és több versenyt, kisebb adókat és államot ígért.

Pártja 1979-ben győzött a választásokon, a szigetország első női miniszterelnökét 1979. május 3-án iktatták be tisztségébe. Azonnal hozzáfogott a jóléti állam leépítéséhez: megnyirbálta a szociális kiadásokat, privatizálta az elkényelmesedett állami vállalatokat, "népi kapitalizmusa" révén minden ötödik brit részvénytulajdonos lett. A váltás nehéz éveiben népszerűsége mélyrepülésbe kezdett, de a birodalmi nosztalgiákat felélesztő 1982-es falklandi háború fordulatot hozott, és 1983-ban elsöprő győzelmet aratott a választásokon.


A szigorú intézkedések ekkorra már éreztették hatásukat, az állami pénzügyek egyenesbe jöttek, emelkedett az életszínvonal, megnőtt az ország nemzetközi tekintélye. Keményen letörte a nagyhatalmú szakszervezetek ellenállását, amelyek a több mint 20 bánya bezárása miatt egy évig tartó bányászsztrájk után kénytelenek voltak kapitulálni. Sértetlenül vészelte át az ír IRA merényletkísérletét is.

A kezdetben élesen szovjetellenes külpolitikát követő "Vaslady" - az elnevezést a szovjet sajtó aggatta rá 1976-ban - a világ változását követve idővel feladta irányvonalát, 1984-ben Budapestre is ellátogatott, és ő fedezte fel a Nyugat számára a peresztrojkát elindító Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt.

A konzervatívok 1987-ben újra győztek, de a Vasladyt egyre erősebben bírálták, azzal vádolták, hogy nem kormányoz, hanem uralkodik. Pártbeli bázisa meggyengült, s miután a pártvezérségért folytatott harcban a szavazás első fordulójában sem ő, sem kihívója nem kapott többséget, 1990. november 22-én bejelentette lemondását a jelöltségről, tizenegy év után a kormányfői tisztségről is. 1992. június 6-án bárónői rangot, életre szóló felsőházi tagságot kapott a királynőtől.


Az immár hivatalosan is Lady megszólításra jogosult Vaslady a Philip Morris amerikai dohánytársaság tanácsadója lett, megírta emlékiratait, járta a világot, előadásokat tartott. 2002-ben több szélütést szenvedett, és az időskori demencia tünetei is jelentkeztek rajta, ezután már ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Phíllida Lloyd Vaslady című filmjében Meryl Streep lenyűgözően alakította az élete végén bizonytalanul botladozó idős asszonyt és a fiatal, erőtől duzzadó politikusnőt.

Margaret Thatcher, Nagy-Britannia első női miniszterelnöke, Churchill óta legnagyobb hatású politikusa 2013. április 8-án halt meg. Temetésén II. Erzsébet királynő mellett 170 ország 2300 vezetője vett részt, a királynő miniszterelnökei közül korábban csak Churchill búcsúztatásán jelent meg személyesen.

(Forrás:  *Sajtó- és Fotóarchívum)