
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

Magyar Autóklub1900. november 30.

1900. november 30-án alapították a Magyar Automobil Clubot, amelynek 1911-ben Ferenc József engedélyezte a Királyi Magyar Automobil Club cím használatát. 1960-ban vette fel a Magyar Autóklub nevet.

Az első hazai automobil-tulajdonos Hatsek Béla optikusmester volt, 1895-ben vásárolta Benz gyártmányú kocsiját. Ötven autótulajdonos volt már az országban, amikor közülük egy kis csapat a Royal Szálloda különtermében megalapította az autóklubot, amelynek első elnöke Szapáry Pál gróf, társelnöke Károlyi Mihály gróf lett. A klub célja az összes hazai automobil-barát egyesítése, versenyek és kiállítások szervezése, nem utolsósorban olcsó benzin beszerzése volt. A klub felvette a kapcsolatot a külföldi társszervezetekkel is. 1901 tavaszán jóváhagyták a klub alapszabályát, kezdeményezték az állami sofőriskola létrehozását és egy forgalmi szabályrendelet megalkotását.

A klub még 1901-ben megrendezte az első hazai automobil-kiállítást és az első hazai automobil-versenyt. 1907-ben a Magyar Automobil Club tagja lett az Elismert Automobil Clubok Szövetségének (AIACR), a mai világszervezet (FIA) elődjének, és ugyanabban az esztendőben megjelent az első automobilizmussal foglalkozó hazai szaklap, a Nemzeti Sport és az Automobilizmus címmel, amely a klub hivatalos lapja lett.

Sárga angyalok néhány évtizeddel ezelőtt

A klub 1911-ben felvehette a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet, ezt 1945-ben a Köztársasági Magyar Automobil Club (KMAC) névre változtatták. A két világháború között megalakult a motorcsónak- és a motorkerékpár-szakosztály, vidéken is létrehoztak szervezeteket, és 1927-ben a klub kezdeményezésére és támogatásával megalakult a Magyar Touring Club. Különféle szolgáltatásokkal igyekezett az autósok segítségére lenni a klub, többek között rendszeresen kiadták az ország útjainak állapotát szemléltető térképet. A klub fennállásának 30. évfordulóján maga Horthy Miklós kormányzó vállalta a KMAC fővédnökségét.

A második világháború után a klub szakmai segítséget nyújtott a gépkocsi-tulajdonosoknak autójuk helyreállításához. Az 1947. évi közgyűlésen Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudóst választották elnöknek. 1948 márciusában megjelent az Autó című újság, amely kezdettől fogva rendszeresen közölte a klub híreit is. Abban az évben vezették be a gépjárművek kötelező műszaki szemléjét, amihez a klub tagjainak előzetes vizsgálattal nyújtott segítséget. 1948-ban a klub felvételt nyert az Alliance Internationale de Turisme (AIT) világszervezetbe.

A klub taglétszáma 1959-ben érte el ismét az 1930. évi 1900 főt, 1960-ban a szervezet a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára felvette a Magyar Autóklub (MAK) nevet. 1961 májusában a MAK Tihanyban megrendezte az első országos autóstalálkozót, amelyen a klubtagok fele megjelent. A klub kezdeményezésére 1958-ban kezdődött meg az országúti segélyszolgálat felállítása (először a balatoni úton működtek segélyautók hétvégeken), 1963-tól az osztrák klubtól kapott sárga Steyr autók álltak szolgálatba, ezek voltak az első "sárga angyalok". A tagoknak ingyenes volt a segítségnyújtás.

1969-ben Győrben adták át a klub első műszaki állomását, 1970-ben megjelent a MAK havi lapja, az Autósélet, 1973-tól pedig a külföldi utazásokhoz bocsát ki hitellevelet a klub. 1975-ben több mint százezer főre nőtt a klub tagsága. 1985-től a budapesti városi indítószolgálat az év minden napján éjjel-nappal hívható.

1998-ban a MAK beindította saját rádiócsatornáját, a Klubrádiót (tulajdonrészét 2002-ben eladta, de a rendszeres kapcsolattartás megmaradt). A klub 1999-ben létrehozta Újpesten közlekedésbiztonsági és oktatási parkját. Az AIT 1998-ban 102 autóklub közül a MAK-nak ítélte az Év Legjobb Autóklubja címet,és a klub 2001-ben elnyerte Európa 36 autóklubja közül a legjobb assistance szervezet díját, az "ARC Achievement Award"-ot.

(Forrás: *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)