
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

Madzsar Józsefné Jászi Alice 1935. augusztus 24.

1935. augusztus 24-én hunyt el Madzsar Józsefné Jászi Alice táncpedagógus, koreográfus, a magyar gyógytorna alapjainak megteremtője. Nagykárolyban, értelmiségi családban született 1877. május 25-én. Édesapja Jászi Ferenc, egyik bátyja Jászi Viktor jogtudós, a debreceni egyetem tanára, a másik Jászi Oszkár politikus volt. 1901-ben férjhez ment Madzsar József orvoshoz. Egy leánygyermekük született, Lili.

Christianus Janka: Madzsar Józsefné Jászi Alice (1917)

1911-ben tanulmányúton járt Berlinben, majd a norvégiai Lofftusban tanult Bess M. Mensendieck testkultúra-intézetében. Itt szerzett diplomát is. Hazatérve Budapesten, a XI. kerület Ménesi út 8. szám alatt nyitotta meg iskoláját, amely 1912-től 1937-ig működött. Módszerét Bess M. Mesendieck és François Delsarte elveiből kiindulva alakította ki. Eleinte csak a női egészség megőrzése volt célja, de az 1920-as évektől a mozgással mint művészi lehetőséggel is foglalkozott, együttműködve Palasovszky Ödön kísérleti törekvéseivel. Ebben a munkában részt vett legtehetségesebb növendékei közül Róna Magda és Kövesházi Ágnes is. Vallotta, hogy „A leánynevelés nagy reformra szorul. És talán még nagyobb horderővel bír, mint a fiúgyermeké, hiszen hogy milyen nőket nevelünk testben és lélekben, ettől függ a jövő generációk egész sora. Lelkileg-testileg másképp kell nevelni őket, ha azt akarjuk, hogy a nő sem testileg szépítőszerekkel, ruha rafinokkal és még kevésbé lelki festékkel ne csaljon. Kell, hogy igazi ambíciót fejlesszünk ki benne, hogy képesek legyenek csalás nélkül szépek lenni. [...] A nők pszichéje komplikáltabb. Jó és rossz tulajdonságai élesebbek, és fizikuma, bár gyöngébb, mint a férfié, sokkal nehezebb feladatok megoldására van hivatva.”

Mozgáscsoport (Madzsar-iskola, 1928-29)

Madzsar Józsefné Jászi Alice egyike volt a modern gyógytorna magyarországi megteremtőinek. Növendéke, Róna Magda így emlékezett meg róla: „Madzsar Alice-ról nem tudok mit mondani. Egyszerűen nem tudok mit mondani, mert olyan egyéniség volt. Ezt én hiába mondom így, hogy olyan egyéniség volt, meg szuggesztív ereje volt meg minden, azt nehéz elképzelni. Ilyen kicsi volt, a vállamig ért, ilyen pici keze volt, 35-ös lába volt, kicsi volt, vékony volt, eddig érő bronz, rozsdavörös haja volt, ekkora fekete szemekkel, rendkívül kedves volt mindenkihez, és mindenkinek olyan bizalom keltő, hogy még a legtitkosabb gondolataikat is elmondták neki. Nem kérdezte, de elmondták. [...] A gyakorlatokat olyan benső erővel, szuggesztivitással igyekezett diktálni, irányítani, hogy ennek hatására a növendékek valóban a megfelelő ritmusban és a kellő izomerővel végezték a mozgásokat. A hagyományos »vezénylés« helyett ilyen »szuggesztív diktálással« vezetni a tornát, ez szintén fontos újítás volt.”

(Források: *Borgos Anna: Madzsarné Jászi Alice a női testkultúra új útjain *Fehér Anna Magda: Dédanyáink szabad tánca *fidelio.hu *Fotóművészet - Fotókritikai, elméleti és fotótörténeti folyóirat *www.nagykaroly.ro)