1916. szeptember 9-én Pozsonyban született Madarász László  pedagógus, a TIT korábbi megyei elnöke. Tanulmányait Nagymegyeren, Kassán és Pozsonyban, az egyetem bölcsészeti karán végezte. Tanári oklevelét 1938-ban szerezte. Ezt követően a losonci Kármán József Gimnáziumban, majd a miskolci Lévay József Gimnáziumban tanított. 1945-ben erőszakosan telepítették át Magyarországra. Rövid ideig Budapesten a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium előadója volt. 1948-tól Kecskeméten élt. Előbb a szakérettségis intézetet vezette, majd 1951-től a Katona József Gimnáziumban tanított, 1957-ben pedig az iskola igazgatójává nevezték ki.


1959-től haláláig - 1974. augusztus 16-án Kecskeméten hunyt el - a megyei tanács elnökhelyetteseként dolgozott. Mivel vállalt munkáját mindig nagy ügyszeretettel és emberséggel végezte, kevés ideje maradt ifjúkori vonzalmának, az irodalomnak a művelésére. Szerepe volt a megye irodalmi folyóiratának megalapításában: a Kiskunságból kinőtt, havi rendszerességgel megjelenő Forrás neki köszönheti a nevét. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatot (a TIT jogelődje) 1957-től megyei titkárként, majd megyei elnökként szolgálta. Szociológiai kutatásokat is végzett, a Kalocsa környéki szlovák kisebbség múltját kutatta. Pedagógusi vénáját négy gyermeke közül két fia örökölte. Dr. Madarász László villamosmérnök, mérnöktanár több mint 25 évig a GAMF tanszékvezetője, rövid ideig az intézmény megbízott főigazgatója volt, míg dr. Madarász Imre szociológus, egyetemi docens, tanszékvezető több mint 30 évig a Szent István Egyetemen (korábban GATE) tanított.

(Források:  *Heltai Nándor: „Felnyitni a szaktudományok kincses házának kapuit”  *Magyar Életrajzi Lexikon)