1823. január 1-jén született Petőfi Sándor költő. Petőfi 1828 májusától 1831 májusáig a kecskeméti evangélikus iskola tanulója volt. 1828. május 10-én érkezett Kecskemétre. Az ötéves kisfiút féltőn szerető édesanyja szekérrel hozta Félegyházáról a nagybácsi, Hrúz Mihály házába. A gyermeket Marton Sándor irodalomtörténész így jellemezte: „Gyönge, vékony csontú, de csinos, göndörhajú kis barna fiúcska, aki már felezvén életének hatodik esztendejét, gondos szülei kívánják hitfelekezetüknek legközelebb esõ jóhírû iskolájába járatni.” A Vicskónak becézett kisfiút még aznap beíratták az ágostai evangélikusok iskolájába, ahol azután három évig a betûvetést tanulta. A Luther-palota homlokzatán emléktábla hirdeti a 180 évvel ezelõtt történteket.

1843 első hónapjaiban Petőfi Szabó József színtársulatának tagjaként ismét Kecskeméten tartózkodott. Itt aratta színészpályája legnagyobb sikerét a Lear király bolondjaként. Baráti köréhez tartozott az akkor Kecskeméten tanuló Jókai Mór és több diáktársa, köztük Ács Károly költő és műfordító. Ekkor írt versei: Pálnapkor, Dinomdánom, Víz és bor, Első dal, Jövendölés, Halálvágy, Lopott ló, Farkaskaland, valamint a később írt Hírős város az aafődön Kecskemét, hozzájárultak ahhoz, hogy Kecskemét és környéke bevonuljon a költészetbe.
(Források:  *Emlékkönyv - A kecskeméti evangélikus gyülekezet története  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)  

1853. január 1-jén hunyt el Tomori Szabó Sándor református lelkész, tanár. 1802-ben született a Szatmár megyei Lázáriban, ahol apja lelkészként szolgált. Tanulmányait Debrecenben fejezte be, ahonnan 1824 tavaszán rektornak ment Bicskére, majd két évvel később egy hosszabb tudományos utazáson vett részt. Ezt követően a tiszántúli egyházkerületben pappá szentelték, és előbb Máramarosszigeten, majd Avas-újvárosban volt lelkész. 1853 őszén Kecskeméten, a református teológián lett tanár. 14 évet töltött a hírös városban, ezalatt baráti kapcsolatban volt Szilády Károly nyomdásszal. Valószínűleg ő segítette Szokolay Hártó János verses várostörténetének megjelentetését. 1847-től Kiskunlacházán, Dunapatajon, majd Bicskén volt lelkész. A dunamelléki egyházkerület tanácsbíróvá, később első aljegyzővé választotta. Szatmár, Ugocsa és Máramaros táblabírája is volt.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái  *Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon)

1863. január 1-jén született Asbóth József Viktor hittanár, házfőnök. Gimnáziumi tanulmányait Tatán és Kecskeméten folytatta. 1885. augusztus 30-án Egerben lépett a Konventuális Ferences Minorita Rendbe, ott végezte a teológiát is. 1889. június 28-án szentelték pappá. Szilágysomlyón, Aradon, majd Kézdivásárhelyen volt hittanár és házfőnök. 1909-től Kézdivásárhelyen a tanítás mellett a gimnázium Mária Kongregációját is szervezte és vezette. 1922-ben Nagyenyedre, majd 1923-ban Lugosra ment hitoktatónak, ott hunyt el 1924. december 2-án.
(Forrás:  *Magyar Katolikus Lexikon)

1928. január 1-jén született Garics János színész. Csepelen a vasszerkezeti üzem tisztviselője, a színjátszó csoport tagja volt, Baksa Soós László fedezte fel. 1953-ban kapott diplomát a Színművészeti Főiskolán. Kecskemétre került, ahol rendkívüli népszerűséget vívott ki magának. 1958-ban a Madách Színházhoz szerződött. Kezdetben fiatal hősöket játszott, majd drámai karakterszerepeket is. Jelentősebb szerepeit Brecht, Shakespeare és Hubay darabjaiban alakította. Jeles karakteralakításai is ismertté tették a nevét, de országos népszerűségét a Szabó család című rádiósorozatnak köszönhette. Főbb szerepei: Gábor (Sarkadi I.: Elveszett paradicsom); Jefim (Csehov: Ványa bácsi).

(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon)