Ma történt2017. szeptember 4.

130 éve, 1887. szeptember 4-é, Kecskeméten hunyt el Buttinger Antal városi tisztviselő. A hírös városban született 1818-ban. Apja, Buttinger Ferenc szentannai születésű volt, 1791-ben gyógyszerész diplomát kapott, 1798-ban lett kecskeméti teljes jogú lakos. Buttinger Antal ügyvédnek tanult, oklevelét 1843-ban kapta meg. Német és latin nyelvtudással bírt. Még a forradalom előtt, 1845-ben került Kecskemét város alkalmazásába, tiszteletbeli jegyzőnek nevezték ki. A szabadságharc leverését követően a kapitányi (rendőri) hivatalnál segéd, 1855-ben írnok lett. 1861-ben került a városi árvapénztárhoz, itt dolgozott 1887-ben bekövetkezett haláláig.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Lapok, 1887  *Péterné Fehér Mária: Németek Kecskeméten a 19. század második felében) 

80 éve, 1937. szeptember 4-én hunyt el Csatkai József eszperantista, pedagógus. Középiskoláit Sopronban, az egyetemet a budapesti műegyetemen, kémia szakon végezte, ugyanott 1914-ben ido-tanfolyamon is részt vett. 1918 és 1920 között Kecskeméten természetrajz-kémia szakos tanár volt a főreáliskolában. Ezt követően a szombathelyi főreáliskola kémia-, természetrajz- és zenetanára lett, Weöres Sándor is a tanítványa volt. Eszperantista tevékenysége nyomán a húszas években Szombathely vált az eszperantó nyelv megreformálását célzó ido-mozgalom magyarországi központjává, az Ido Világnyelv Magyarországi Szövetsége székhelyévé. Munkásságának köszönhetően 1930-ban Sopront, 1937-ben pedig Szombathelyt választották a nemzetközi ido-kongresszusok színhelyévé. 1925 és 1935 között a magyarországi szervezet alelnöke, 1935-től elnöke volt. A Szombathelyen megjelenő Avance (1921) és Ido Vivo (1934–37) ido-folyóiratokat szerkesztette. Főbb művei: Az ido világnyelv tankönyve (Petrányi Istvánnal, Szombathely, 1924); Az ido világnyelv kézi szótára. Magyar-ido rész (Horovitz Lászlóval, Szombathely, 1932).
(Forrás:  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Szombathely Megyei Jogú Város hivatalos honlapja) 

75 éve, 1942. szeptember 4-én hunyt el Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő, a XX. századi magyar realista próza kiemelkedő alakja. A két világháború között többször megfordult Kecskeméten. 1924-ben a hírös város színügyi bizottsága nem engedélyezte Búzakalász című színdarabjának bemutatását, a Kecskeméti Lapok azonban kiállt az író mellett. Kecskemét vendége volt 1926-ban, a magyar gyümölcs napján. Az első Hírős Hét előtt, 1934 júliusában rádióbeszédet mondott Kecskemétről. 1935-ben parcellát vásárolt Kisnyírben, többekkel együtt írótelepet akart létrehozni. 1936-ban a Katona József Társaság vendége volt, látogatását így indokolta: „Nem azért jövök ide, hogy tanítsak, hanem, hogy tanuljak, nem azért, hogy messziről hozott fényképeket mutassak, hanem azért, hogy olajat gyűjtsek a mécsesembe”. Többször írt Kecskemétről. 1940-ben e szavakkal méltatta a hírös várost: „Kecskemét temesse el az Alföldnek egyik legmagyarabb jellemvonását, hogy itt nem lehet semmit megszervezni.”
(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

Könyvajánló

MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

 

 

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata