
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 22.

PARTNEREINK

Ma történt2017. szeptember 13.

Ma történt

80 éve, 1937. szeptember 13-án Budapesten született Gombár Judit Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, pedagógus, egyetemi tanár. Gyerekkora óta festett, rajzolt, tíz évig zongorázott is. Mivel középiskolás korában műfordításokat készített, például Rainer Maria Rilke verseit ültette át magyarra, úgy gondolta, hogy jó dramaturg válna belőle. Jelentkezett is a színművészetire, de abban az esztendőben nem indult ilyen szak. Mégis felvették ötezer jelentkező közül - a színész osztályba. Négy szemesztert végzett el, majd kölcsönszínészként lépett fel egy esztendeig Kecskeméten és Egerben. Szubrettként például Stazit játszotta a Csárdáskirálynőben és a főszerepet Innocent-Kállai-Szenes Tavaszi keringőjében. Közben azonban már készült az Iparművészeti Főiskola felvételijére. Textil szakra vették fel, de addig kérlelte a főtanszakvezetőt, hogy jelmeztervezést akar tanulni, amíg Z. Gács György igent nem mondott kérésére. 1963-ban, harmincharmadik színházi tervezésével diplomázott. Korreferense, Eck Imre, a Pécsi Balett igazgatója fordította érdeklődését a tánc világa felé. Tizenöt évig a Pécsi Nemzeti Színház tervezője volt, de alkotott az ország sok színházában, így szerződött tervezőként Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon, a Népszínházban és a Magyar Állami Operaházban is. 1972-ben hosszabb időre Brüsszelbe költözött, ahol férjével, Markó Ivánnal együtt Maurice Béjart vonzáskörében dolgozott. Monte Carlóban, Tokióban, Párizsban a neves koreográfus ősbemutatóinak tervezője volt. "Magát a színházat lehetett tőle megtanulni" - lelkesedett egy későbbi interjúban ezekről az évekről. - "Ellesni a dramaturgia trükkjeit, amelyeknek később nagy hasznát vettem a Győri Balettnél, ahol olykor a szüzsé elkészítése is rám hárult. Két meghatározó előadása volt az életemnek, amelyeket Béjárt-ral készítettem: az Amiről nekem a szerelem beszélt, és az Amiről nekem a halál beszélt. Mindkét rész Mahler-zenén alapult."

1979-ben részt vett a Győri Balett megalapításában, ahol meghatározó alakja lett az együttesnek. A társulat örökös tagjává választották. Igazgatott és tanított a győri balettiskolában, tanított a budapesti Nemzeti Színház Akadémiáján, 1999 szeptemberétől pedig a Shakespeare Akadémián. Főiskolai magántanárként a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára volt. Tervezőként hosszú ideig szorosan együttműködött Balázs Zoltánnal, akivel számos előadást vitt sikerre. 2008 novemberében a Rennes-i Operában mutatták be közös munkájukat, Marschner Vampyrját, melyet a MEZZO TV is közvetített. Tervezőművészetét az emberi test alapos ismerete, célszerű, mégis rendkívül kifejező felöltöztetése, a különböző avantgárd képző-, ipar-, színház- és táncművészeti stílusok, eszközök, technikák szerves összekapcsolása, a korszerű színháztechnikán alapuló konstruktív térépítkezés jellemezte. Művészi tevékenységét 1984-ben Jászai Mari-díjjal, 2002-ben Hevesi Sándor-díjjal, 2005-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetéssel, 2007-ben Táncművészetért díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el. 2016. május 28-án hunyt el.
(Források: *Katona József Könyvtár *Magyar Fesztivál Balett *Magyar Színházi Portál *Magyar Színházművészeti Lexikon)

70 éve, 1947. szeptember 13-án hunyt el Hollós József orvos. 1876 augusztusában Kecskeméten született. A kecskeméti reáliskola tanulója volt, majd orvosi diplomájának megszerzése után többek között Budapesten és Szegeden dolgozott. A hazai első antialkoholista mozgalom szervezőjeként megindította az Alkoholizmus című folyóiratot és Alkoholellenes Könyvtár címmel füzeteket jelentetett meg. A tudományos vitáknak színteret biztosítva szervezte meg a Szabad Líceumot. A Nobel-díjas Koch Róbert tanítványánál, Spengler Hamburger Jenőnél volt tanulmányúton Svájcban. Hazatérése után a gümőkor leküzdésével foglalkozott. 1901-ben a párizsi orvosi akadémia 1000 frankos pályadíjjal jutalmazta tuberkulózissal foglalkozó munkáját. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt Madzsar József Pestre hívta a népegészségügy reformjának megvalósítására. Hollós József megszervezte az ország tüdővészmentesítését, megalapította és vezette a Tuberkulózis Kutató és Tanító Intézetet, megszüntette a nyilvánosházakat, elrendelte a teljes szesztilalmat. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. Sem Németországban, sem Csehszlovákiában, sem Romániában nem kapott engedélyt orvosi praktizálásra, ezért 1924-ben Jászi Oszkár hívására az Egyesült Államokba ment. Ott megalakította a magyar Kultúrszövetséget és Színpadot, az Ady-Társaságot, baloldali szellemű lapot alapított Kultúrharc címen. A Kultúrkönyvtár sorozatban előadásait jelentette meg. 1984. július 2-a után nevét viselte a Bács-Kiskun Megyei Kórház és Rendelőintézet. A kórház előcsarnokában található portréja Pálfy Gusztáv alkotása.
(Források: *Katona József Megyei Könyvtár *Kertész Tivadar: Nagy idők tanúja)