Ma történt2017. október 29.

140 éve, 1877. október 29-én hunyt el Fejér Károly színész, színigazgató. 1790-ben Egerben született. 1818. szeptember 10-én lépett először színpadra. Néhány év múlva színigazgató lett, s bár csak kisebb társulatok élén állt, mégis olyan színészóriások pályakezdését segítette, mint például id. Lendvay Márton és Szathmáryné Farkas Lujza. Társulatának tagja volt Petőfi Sándor is, aki Debrecenben állt be együtteséhez, és arra kérte, hogy "csak inasszerepe­ket ne játszasson vele". Ő tartotta Schiller Tell Vilmosának magyar nyelvű bemutatóját Nagybányán 1833-ban. Társulatával 1842-ben játszott Kecskeméten is. 1847-ben sikertelenül kérte felvételét a Nemzeti Színházba. A szabadságharcban Bem erdélyi hadseregében főhadnagyi rangban kitüntetést kapott. Alacsony termete inkább vígjátéki és karakterszerepekre tette alkalmassá. Saját társulataiban vezető hősi szerepeket is játszott. Főbb szerepei: Moór Ferenc (Schiller: Haramiák); Kemény Simon (Kisfaludy K.); Gessler (Schiller: Tell Vilmos); Kolta (Vörösmarty M.: Vérnász).
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Magyar Színművészeti Lexikon) 

25 éve, 1992. október 29-én hunyt el Rácz Endre nyelvész, a magyar nyelvtudomány kiemelkedő egyénisége. 1922. augusztus 21-én született a Fejér megyei Csákberényben. A pápai református kollégium után a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Az Eötvös-kollégium tagjaként 1946-ban kapott magyar-latin tanári oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A következő években előbb Kecskeméten, majd Pápán tanított. 1949–től rövid ideig osztályvezető volt a NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) központjában, azután docens a Budapesti Pedagógiai Főiskolán.

1955-től a szegedi, később a budapesti egyetemen tanított. 1963-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) docense, majd 1975-től az egyetem mai magyar nyelvi tanszékének egyetemi tanára lett. Kiemelkedő tudós- és tanáregyéniség volt. Előadásain, szakkollégiumain mindig sokan vettek részt, mert a legelvontabb grammatikai témákról is érdekesen, izgalmasan beszélt. Többeket is elindított a nyelvészpályán.

Fő kutatási területe a magyar leíró és történeti nyelvtan, a névtan és a nyelvművelés volt. Könyvei, írásai a magyar nyelvtudomány alapvető művei. Nemzedékek ismerik és használják Takács Etellel közösen írt népszerű művét, a Kis magyar nyelvtant, amely 1959-től számos kiadást ért meg. Egyetemisták és főiskolások ezrei tanultak az általa szerkesztett A magyar nyelv című tankönyvből. 1991-ben jelent meg alapvető monográfiája, Az egyeztetés a magyar nyelvben. Éveken át szerkesztette a Magyar Nemzet Anyanyelvünk című nyelvművelő rovatát. Tagja volt az MTA Anyanyelvi és Nyelvtudományi Bizottságának és a Magyar Nyelvőr című folyóirat szerkesztő bizottságának.

1962-ben kandidátusi, 1986-ban doktori címet szerzett. Több elismerésben is részesült: 1989-ben Pais Dezső-díjat, 1991-ben Pro Universitate Emlékérmet kapott. 1992. október 29-én - bizonyára gyógyíthatatlan betegsége miatt - önkezével vetett véget életének Budapesten.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kortárs magyar írók  *Magyar Nyelv, 1993  *Magyar Nyelvőr, 1993  *Márkus Zoltán: A nyelvtudomány vesztesége  *MTVA)  

Könyvajánló

MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

 

 

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata