165 éve, 1852. október 23-án született Hentaller Lajos hírlapíró, országgyűlési képviselő. Gimnáziumi tanulmányait Budán és a pesti piaristáknál végezte. 1871-ben már szerepelt mint az egyetemi fiatalság egyik szóvivője; tevékeny tagja volt a jogász-segélyző-egylet választmányának és 1872-ben a központi ellenzéki körnek. Ezután a főváros szolgálatába lépett és a polgármester mellett a közigazgatást tanulmányozta. Az 1875-76-os árvíz alkalmával tanúsított fáradozásaiért a bizottsági közgyűlés elismerését vívta ki. 1876-ban aktívan részt vett a főváros törökbarát mozgalmaiban.

1877-től hírlapírói munkát végzett. 1881 és 1883 között a Kecskemét segédszerkesztője volt, cikkei a hírös város lapjában a későbbi években is megjelentek. A hírlapírás mellett a függetlenségi harc történetével is foglalkozott. A szabadságharc történetére vonatkozó gazdag könyvtárral és kéziratgyűjteménnyel bírt.

1881-ben az akkor tartott függetlenségi pártgyűlés jegyzője lett és ugyanezen évben, mint a fülöpszállási kerület országgyűlési képviselője függetlenségi programmal helyet foglalt a parlamentben. 1885-ben a magyar írók és művészek köre igazgatójává választotta, s mint ilyen kapta 1886-ban a francia akadémia tiszti rendjelét. 1886 őszén a Gresham biztosító-társulat kinevezte dunántúli képviselőjének Győr székhellyel. 1889-tól a gyöngyösi kerületet képviselte.  1893 májusában az egyházpolitikai küzdelmek idején kilépett a Függetlenségi Pártból és az Eötvös Károly vezette frakcióhoz (Függetlenségi Néppárt, avagy „Eötvös-párt”) csatlakozott. Mikor azok 1895-ben visszatértek a Függetlenségi Pártba, Hentaller is csatlakozott. Az 1896-os választásokon így már régi pártja színeiben győzedelmeskedett a dárdai kerületben. Az 1901-es választásokon újfent kiesett a parlamentből, de pár hónap múlva Gyomán egy időközin újra mandátumot nyert. Az 1905-ös és 1906-os választásokon Somlóvásárhelyen tudott diadalmaskodni, ám az 1910-es választásokon újfent elvérzett.
(Forrás:  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)