
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

Ma történt2017. március 19.

185 éve, 1832. március 19-én született Vámbéry Ármin közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja. Szegény zsidó családból származott. Hároméves korában megbénult a bal lábára. Iskolai tanulmányait Pozsonyban és Pesten végezte, miközben mint házitanító - így például 1854-ben Kecskeméten, a kereskedő Schweiger családnál - kereste mindennapi kenyerét. Bámulatos nyelvtehetsége révén számos európai és keleti nyelvet sajátított el. Elsősorban a török nyelvvel foglalkozott, török filológia szaktekintélyként is nagy hírnévre tett szert.

1857-ben, 25 évesen báró Eötvös József segítségével lehetősége nyílt Konstantinápolyba utaznia, ahol négy évet élt, mialatt nyelvtanítással foglalkozott, és közben megismerte a keleti népek társadalmának sajátosságait és szokásait. A török-magyar évszázados kapcsolatokról szóló kutatási eredményeit több tudományos folyóiratban is közzé tette.

Vámbéry Ármin dervisnek öltözve

1861 őszén rövid időre hazatért, majd az Akadémia ezer forintos támogatásával ismét Keletre indult. Dervisnek öltözve karavánnal jutott el Teheránba és a dél-perzsiai Sirázba. 1863 márciusában egy Mekkából hazatérő zarándokcsapathoz csatlakozva kolduló dervisként, béna lábbal, forró sivatagokon átkelve megjárta a közép-ázsiai Hivát, Bokharát és Szamarkandot; az afganisztáni Heraton keresztül tért vissza Teheránba. A mintegy 1500 kilométeres út során európaiak számára szinte ismeretlen világba nyert bepillantást, leírást adhatott a még érintetlen Keletről, mielőtt Közép-Ázsiának ezt a részét is bekebelezte a terjeszkedő cári birodalom.

1865-től a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek magántanára volt, ahol 1870-től nyugalmazott rendes tanárként tanított 1904-es nyugalomba vonulásáig. 1872-vel Berecz Antallal, Xantus Jánossal és Hunfalvy Jánossal részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalakításában, közben számos európai tudományos társaság választotta tiszteletbeli tagjává munkásságának elismeréséül.

Kutatótársaival
"Ha megmaradok a keleti tudományok megszokott ösvényén, békésen művelhettem volna keleti veteményem kertecskéjét a szaktudósok ismeretes módja szerint. De aki dervis módjára, egy árva garas nélkül barangolta be az iszlám egész világát, attól ilyet nem várhattok. Szobatudós sohasem válhatott volna belőlem" - írta magáról Vámbéry Ármin önéletrajzi regényében.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái *Vámbéry Polgári Társulás *Váry István: Kecskeméti házitanítóból világhírű tudós)