230 éve, 1787. május 3-án Kecskeméten született Király Sándor vendéglős. Korona nevű vendégfogadó és kávéháza telkének addig szabadon hagyott részén, a mai kulturális és konferencia központ mögött építette fel Kecskemét első állandó színházépületét, amelyet 1833-ban nyitottak meg a közönség előtt. Az új színházteremben az év tavaszán először az Éder György, Kubay Pál és László József által irányított társulat játszott. 1843. január 14-től május 3-ig a Szabó-Szákfy együttes, tagjai közt Petőfi Sándorral, vendégszerepelt. A költő legnagyobb színészi sikerét a Lear király bolondjának szerepében itt aratta. 1847. október 14-én Kecskeméten itt állították először színre Katona József Bánk bán drámáját. Bánk első kecskeméti alakítója Góth Ede társulatának egyik fiatal tagja, a 22 esztendős Komáromy Alajos volt. A Korona vendéglő színpadán 1868 végéig játszottak a hírös városba látogató társulatok.
(Források:  *Joós Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Színháztörténeti Lexikon  *Váry István: Színházépítő Király Sándor)

205 éve, 1812. május 3-án született Bakule Márton városi műkertész. Tanulmányait Morvaországban kezdte, majd Szászországban, Erfurtban és Pozsonyban gróf Erdődy Károly kertészetében folytatta. Pályafutása Gyömrőn a gróf Teleki családnál kezdődött 1834-ben, azután Almássy János albertirsai uradalmában dolgozott 1856 végéig. 1857 elején Kecskemétre költözött, mert Fektor József prépost és Balásfalvi Kiss Miklós ajánlatára a város meghívta a városi műkert létrehozására. Kecskemét város 23 holdat bocsátott a mintakert megvalósítása céljából Bakule Márton rendelkezésére. Csakhamar sikerült a buckás, homokos területből szépen rendezett gyümölcs- és dísznövénykertet kialakítania. Az okszerű kertészetet ő honosította meg a városban. 1873-ban feleségével együtt a kolera áldozata lett.