
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 22.

PARTNEREINK

Ma történt2017. január 2.

80 éve, 1937. január 2-án jegyezték be Kecskemét barackpálinkájának első védjegyét. A fejedelmi nedű eredetmegjelölésként való védelme az EU-val harmonizált magyar szabályozás szerint is megtörtént, a termékre a "Kecskemét" eredetmegjelölést 31-es lajstromszámon 2000. május 22-én jegyezték be. Emellett a kecskeméti barackpálinka a Lisszaboni Megállapodás alapján a világ 17 országában védett.

Korabeli Fütyülős pálinkafőzde Kecskeméten

A Fütyülős termék- és márkanév eredetileg Zwack János és Béla ötlete alapján született meg az 1960-as években. De a jellegzetesen egyedi Fütyülős palack már évszázadokkal korábban megjelent Magyarországon. A Fütyülős palack őse a porciós palack volt, amelyet a Rákóczi-szabadságharc után Magyarországon állomásozó osztrák és magyar katonák használtak; ebben tárolták a napi pálinka- vagy boradagjukat. A jelenlegi palackforma a 18. század körül alakult ki és lett igazán divatos, ekkor még csak borok felszolgálására használták a kocsmákban és a vendéglőkben. Az üveg népszerűségét két ok segítette elő: egyrészt, mivel a palacknak alul van a súlypontja, nagyon stabil; másrészt - innen jött maga a Fütyülős elnevezés is -, hogyha megfújták az akkori vékonyabb nyakú, felbontott palack száját, akkor fütyülő hangot adott ki, ami az ital mennyiségétől függően volt magas vagy mély. Ezt kihasználva, az akkori kocsmák vendégei csak belefújtak a palackba, így jelezték a kocsmárosnak, hogy szeretnének még inni.

1937. január 2-án jegyezték be az első védjegyet. Ekkor még ólomfólia és pecsétes záróelem díszítette a palackokat

A ma forgalomban levő Fütyülős elődje Fütyülős Barackpálinka néven született meg az 1960-as évek közepén, amikor az emigrációban élő Zwack Béla és Zwack János a 30-as évek legendássá vált magyar pálinkájának Zwack-változatát kifejlesztette és gyártani kezdte. A mintaként szolgáló őspálinka jóval korábban, az 1800-as évek közepi filoxéra-járvány idején született meg, amikor a Kecskemét környéki barackosokban termett gyümölcsből előállított párlat pótolta a megbetegedett szőlő miatt kiesett italtermést. A kecskeméti barackpálinka a "Fütyülős" jelzőt a palackról kapta, amibe általában töltötték. A legnagyobb publicitást és nemzetközi hírnevet akkor kapta az ital, amikor Edward walesi herceg 1936-ban hazánkba látogatott, és a hagyomány szerint nagyon megkedvelte a kecskeméti fütyülős pálinkát. "Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum" - mondta a a későbbi VIII. Edward brit király. Ezt a történelmi italt gondolta újra a két Zwack testvér.

Zwack Péter ezzel a képpel gratulált Habsburg György és Eilike házasságkötésének alkalmából

A mai Fütyülős megőrizte a múlt értékeit és hagyományait, de mivel lépést kell tartania a modern kor elvárásaival, megfiatalodott, és termékcsaláddá bővült. Megújult csomagolásban, modern és folyamatosan bővülő ízekkel hódít napjainkban is.
(Forrás: *Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra)

80 éves Kovács Sándor Pál költő, népművelő, birkózóedző. Budapesten született, majd a világháború után családjával Tiszakécskére költözött. Napjainkban Kecskeméten él. Már gimnazista korában ő volt a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium "versmondó dalnoka" és ifjú poétája. Eddig három könyve jelent meg. Mesélő pantheon című kötete 17 magyar birkózónak állít örök emléket. (tovább olvasom: »»)

35 éves Gidró Katalin színművésznő. 1982. január 2-án Erdélyben, Szászrégenben született. Tanulmányait a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, majd 2000 és 2004 között Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte. Pályaválasztása így emlékezik: "Gyerekkoromban inkább az amerikai és olasz filmlegendák bűvkörében éltem, és arról álmodoztam, hogy filmszínésznő leszek, később olyan színésznők lettek a példaképeim, mint Kubik Anna, Tóth Ildikó, Börcsök Enikő. Nem akartam és nem is kellene hasonlítani rájuk, inkább emberileg és színészileg tartom őket nagyra".

Pályáját a Vidám Színpadnál kezdte. 2005-ben Kecskemétre szerződött, és négy évadon át a Katona József Színház tagja volt. Fontosabb szerepei: Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Virágárus lány (Zerkovitz-Szilágyi: Csókos asszony), Rozika (Móricz Zsigmond: Úri muri), Éliante (Moliere: Mizantróp). Fiatal kora ellenére számos elismerésben részesült: Radó-díj (2007), Soós Imre-díj (2008). "Amikor megkaptam a Soós Imre-díjról az értesítést, rögtön felhívtam édesanyámat. Alig akartam elhinni. Fél nap után meg már azt gondoltam, hogy nem nagy ügy. Azóta átvettem, és igenis fontos: nagyra tartott és becsült, hosszú évek óta a pályán lévő kollegák ítélték nekem. Ez a díj erőt ad ahhoz, amit csinálok, visszaigazolása annak, hogy jó úton vagyok, nem követtem el hibát, amikor eljöttem otthonról."

Kubik Anna és Gidró Katalin
(Shakespeare: Rómeó és Júlia
Kecskemét, 2005 - Fotó: Walter Péter)

2009 óta a Szegedi Nemzeti Színház tagja. 2011-ben az Édes Anna címszerepéért Budapesten, a Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb női alakítás Rivalda-díját ítélték neki. 2016-ban Jászai Mari-díjat kapott.
(Források: *Délmagyarország, 2011 *Katona József Színház *Papp Tímea: Elhagyva egy mérföldkövet)