
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 24.

PARTNEREINK

Ma történt2017. január 19.

115 éve, 1902. január 19-én Pozsonyban született Jochs József piarista szerzetes, tanár. 1925 őszétől tanított Kecskeméten. Titkára volt a VIII. cserkészkerületnek, tisztje az iskola csapatának. 1929 őszétől ő lett a piarista gimnázium cserkészcsapatának vezetője. Az 1933/34-es tanévre Budapestre helyezték át. A fővárosban bekerült a cserkészmozgalom országos központi szerveibe, írta és szerkesztette a Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja című újságokat.

A kecskeméti piarista rendház tagjai 1957-ben - az ülő sorban balról a második Jochs József

1951 őszén újra Kecskeméten oktatott a piaristáknál. Szaktárgyain kívül kémiát, légoltalmi ismereteket is tanított, vezette a különböző műhelygyakorlatokat, a matematika-, majd a technikaszakkört. Szívesen adta tovább fényképészeti ismereteit is. Két évig volt Kecskemét város tanárai matematikai és fizikai munkaközösségének a vezetője is. Az 1962/63-as tanévtől már mint csak óraadó és helyettesítő működött a gimnáziumban. 1964-ben házfőnöknek nevezték ki. 1969. március 27-én Kecskeméten hunyt el.

Holczer József atya piarista anekdotagyűjteményében Jochs atyát is megörökítette: „Jochs József atya nagy kedvelője volt a kisebb és nagyobb állatoknak. Tartott szürke és fehér egereket, csókát, baglyot és még sok egyebet. Amikor egyszer a kecskeméti rendházban Botár Csaba rendtársa azt javasolta, hogy a »Csöpi« nevű patkányfogó kutyát el kellene irtani, mert nem fog már sem patkányt, de még csak egeret sem, akkor így vette Csöpit védelmébe:
- Botár tanár úr sem fog patkányt, mégis élhet!”

(Források: *Katona József Könyvtár *Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára *vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás: Papok, piaristák, kegyesrendiek)

110 éve, 1907. január 19-én Sopronban született Winkler Oszkár Ybl-díjas építészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, egyetemi tanár. A budapesti műegyetemen 1930-ban kapott oklevelet. Sopron város ösztöndíjával tanulmányutat tett Olaszországban és Németországban. Ezután a fővárosban helyezkedett el, majd 1934-ben visszatért Sopronba, ahol tervezőirodát nyitott. 1948-ban megszervezte az első vidéki állami tervezőirodát, és annak vezetője lett. 1957 és 1962 között a Győri Tervező Vállalat főépítésze, 1947 és 1975 között az Erdészeti és Faipari Egyetem építéstani tanszékének egyetemi tanára volt. Igen jelentős a faipari építészettel kapcsolatos tevékenysége. Sopronban hunyt el 1984. december 19-én.

Winkler Oszkár legfontosabb építészeti művei Sopronban tekinthetők meg - kilátótorony a Károly magaslaton (1936), az evangélikus tanítóképző internátusa (1942), Ady Endre Kultúrház (1951-52) -, de más városokban is dolgozott.

A rendelőintézet napjainkban

Kecskeméten az OTI-rendelőintézet tervezése és kivitelezése (Hegedűs Bélával és Schall Józseffel) fűződik a nevéhez. A hírös város felszabadulás utáni első középületét 1950 májusában adták át. Az eseményről a Petőfi Népe így tudósított: „Szombat délután ünnepélyes keretek között avatták fel a most épült modern, korszerű kecskeméti új OTI rendelőintézetet, amelyben a régi hat rendelőhelyiséggel szemben 43 van, a kilenc szakrendeléssel szemben ezentúl 22 szakorvosi osztály működik. A napi rendelés 65 órára emelkedhet. Az avatóünnepségen Németh János elvtárs, az OTI vezérigazgatója rámutatott, hogy [...] az új kecskeméti OTI-székházban helyet kaptak a betegség megelőzését, a közegészségügyi célokat szolgáló intézmények és hivatalok, mint a tüdő- és nemibeteggondozó, csecsemőgondozó és védelem, iskolafogászat, a tisztifőorvosi és tisztiorvosi hivatalok.”
(Források: *Katona József Könyvtár *Magyar Életrajzi Lexikon *Petőfi Népe, 1950)