
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 24.

PARTNEREINK

Ma történt2017. január 16.

190 éve, 1827. január 16-án Kecskeméten született Tóth István ügyvéd, városi tanácsnok, helyettes polgármester. Iskoláit szülővárosában, valamint Vácon és Egerben végezte. Ügyvédi oklevelét 1848. december 2-án szerezte. 1854. március 1-jén városi aljegyzőnek nevezték ki. 1861. január 23-tól 1867. július 22-ig ügyvédként praktizált. 1867-ben tiszteletbeli ügyésszé választották. 1875-től részt vett a jogakadémiai tanács munkájában. 1876. március 10-én főügyész, 1878-ban városi tanácsnok lett. 1879. október 23-tól 1880. október végéig, Lestár Péter polgármesterré választásáig helyettes polgármestere volt a városnak. A római katolikus közösség jegyzője, majd főgondnoka, a községi iskolaszék elnöke volt. Könyvtára a helybeli magánkönyvtárak között a legnagyobbak közé tartozott. 1890-ben vonult nyugalomba, 1901. december 29-én Kecskeméten hunyt el.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskeméti Friss Újság, 1902 *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1891)

170 éve, 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán író, akadémikus, a magyar realista próza mestere. Élete során Kecskemét városával is kapcsolatba került. A hírös város lapjai több írását is közölték. 1882 júliusában fővárosi írók és művészek társaságában ő maga is ellátogatott Kecskemétre. Az 1889-ben megjelent A beszélő köntös című kisregénye tette közismertté az 1596-ból keltezett, 17. és 18. századi jezsuita és ferences szerzetesek prédikációiban többször említett történetet a kecskeméti bírónak ajándékozott török kaftánról. (tovább olvasom: »»)

130 éve, 1887. január 16-án Kecskeméten született Váry István jogász, jogtanár, újságíró, helytörténész. Iskoláit szülővárosában végezte, a református kollégiumban érettségizett és a jogakadémia hallgatója volt. 1911-ben Budapesten kapott ügyvédi oklevelet. Diákkorától kezdve foglalkozott újságírással. Verseket, elbeszéléseket, színműveket írt, és Kecskemét művelődési emlékeit is kutatta. Nápoly rózsája című színművét az 1907-1908-as évadban mutatta be a kecskeméti színház. 1913-tól a Pesti Hírlapban is megjelentek cikkei. 1914-ben a Kecskeméti Szemle című havi folyóiratot szerkesztette. 1918-tól a Kecskeméti Polgár című lap társszerkesztője volt. A két világháború között főként a Kecskeméti Lapoknak dolgozott. 1945 után a Bács-Kiskun Megyei Népújság, a Kiskunság és a Petőfi Népe közölte írásait. Több munkája kéziratban maradt. Fő művei: Rózsa is, tövis is (versek); Emlékezzünk régiekről; Mathiász János; Katona Zsigmond élete és munkássága; Kecskemét jelesei (Heltai Nándorral).
(Források: *Joós Ferenc: Váry István *Katona József Társaság Évkönyve, 1971 *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

Csorba István Jászai Mari-díjas színész 95 éve, 1922. január 16-án született Csorba István Jászai Mari-díjas színész. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett diplomát 1947-ben. Pályáját Kecskeméten kezdte, majd rövid kitérő után — a Fővárosi Operettszínházat is megjárva — ismét a hírös városba jött. Összesen 14 évet töltött el a Katona József Színház társulatánál. 1969-ben Kaposvárra szerződött, ahol hét évig volt a társulat tagja. 1977-ben ismét Budapestre költözött és Budapesten lépett fel, a budapesti Gyermekszínház művésze lett. 1978-tól haláláig, 1981. szeptember 26-áig a Vidám Színpad társulatának tagja volt. Prózai karakterszerepeket és zenés darabok buffószerepeit egyaránt kiválóan, sok humorral és élvezetesen oldotta meg. Jelentősebb alakításait a Cigánybáró, A denevér, A tanítónő és a Pillantás a hídról című darabokban nyújtotta. A Magyar Rádióban több hangjátékban is szerepelt. Rendezésében került színre Fényes Szabolcs Baj van Rómeóval és Hamupipőke darabja, valamint Eisemann Mihály Egy csók és más semmi műve.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *szinhaz.hu)