175 éve, 1842. január 10-én született Magyar Gábor tanár, piarista szerzetes, iskolaigazgató és közéleti személyiség.
Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, Kiskunfélegyházán és Szegeden
végezte. 1859 szeptemberében, Vácott lépett be a piarista rendbe. A
pesti főgimnáziumban érettségizett, míg tanári oklevelét a pesti
egyetemen szerezte 1869-ben, földrajz-történelem szakon. Tanított a
piarista rend gimnáziumaiban, előbb Tatán és Nagykanizsán, majd az
1866/67-es tanévben Kecskeméten. Ezt követően Szegedre ment, és élete
végééig a Tisza-parti városban tanított. Az iskola falain kívül a város
kulturális ügyeiben és mozgalmaiban és az irodalom terén is széles körű
tevékenységet fejtett ki. Minden fontosabb közdologban részt vett. Mint
szoborbizottsági elnök buzgólkodott a Dugonics-szobor létrehozásán,
rendezte a Szegednek ajándékozott Somogyi-könyvtárt, a szegedi Dugonics
Irodalmi Társaságban a tudományos osztály elnöke volt, az iskolai
értesítőkben pedig tanulságos cikkeket tett közzé. Megírta a gimnázium
történetét is. Nagy hűséggel és lelkesedéssel szolgálta rendjének minden
ügyét. Az ő buzgólkodásának köszönhető, hogy Szegeden a nagy árvíz után
fölépült a piaristák új rendháza és palotaszerű gimnáziuma. Érdemeiért a
király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével, majd a főigazgató
címmel tüntette ki, Szeged városa pedig díszpolgárává választotta.
Később a piaristák magyarországi rendfőnöke lett.
