
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

Ma történt2017. augusztus 22.

155 éve, 1862. augusztus 22-én, Kecskeméten született Pósta Béla régész, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait Kalocsán és Baján végezte. Budapesten jogot, majd bölcsészetet tanult. 1883-tól a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett. Első tanulmányait érem-, pecsét- és címertanból írta. Múzeumi tisztviselőként németországi, dániai, svájci és franciaországi tanulmányutakon vett részt. 1897-98-ban tagja volt gróf Zichy Jenő ázsiai expedíciójának. 1899 áprilisában megbízták a kolozsvári egyetem régészeti tanszékének, s egyben az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárának vezetésével. Tudományos munkájában a honfoglaláskori leletek mellett Erdély középkori és reneszánsz művészeti emlékeivel foglalkozott. 1910-ben megindította az első hazai kétnyelvű régészeti folyóiratot (Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem-és Régiségtárából). 1907-től a magyar múzeumok egyik országos régészeti felügyelője volt. Cikkeit, tanulmányait számos hazai és külföldi szaklap közölte. 1919. április 16-án hunyt el.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Pósta Béla Egyesület *Wikipédia, a szabad enciklopédia)

145 éve, 1872. augusztus 22-én született Olgyay Ferenc festőművész. Budapesten és Münchenben folytatott festészeti tanulmányokat. Hazatérve Szolnokra ment, ott a Szolnoki művésztelep egyik alapító tagjává vált. 1893-95 közt részt vett Vágó Pállal és Mednyánszky Lászlóval együtt a Feszty-körkép megalkotásában. Egyedi alkotásai a természet beható tanulmányozásáról árulkodnak. Festészetének korai időszakában hatott rá az impresszionizmus.

Olgyay Ferenc: Delelő gulya
(olajfestmény)

1907-ben csatlakozott a MIÉNK képzőművészeti csoportosuláshoz, majd Iványi Grünwald Béla hívására a kecskeméti művésztelepre ment, ahol felelősségteljes rajz- és festőtanári munkát vállalt, valamint korrigált a tanfolyamokon. A telep szecessziós stílust követő festőivel később szembefordult. 1914-ben elhagyta Kecskemétet. Sárváron szervezett képzőművészeti iskolát, majd 1920-ban Budapestre költözött. 1921-ben csatlakozott a Benczúr Társasághoz és belépett a Céhbeliek Magyar Képzőművészek Körébe is. Az Országos Képzőművészeti Tanács örökös tagjává választották.

Műfaj tekintetében többnyire tájképeket festett, gyakran alakokkal, állatokkal. Fő motívumait a természetből merítette. Legértékesebbek realista szemléletű, széles előadású alföldi tájképei. Számos alkalommal csoportos kiállításokon vett részt a Nemzeti Szalonban, 1909-ben a Könyves Kálmán Galériában. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, de festményeinek számosabb része magántulajdonban van.
(Forrás: *Wikipédia, a szabad enciklopédia )

100 éve, 1912. augusztus 22-én hunyt el Böszörményi Géza tanár. 1884. február 3-án, Gyantán született. 1906. szeptemberétől 1911 szeptemberéig a kecskeméti református gimnázium tanára volt. Cikkei a Kecskeméti Lapokban jelentek meg.
(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)