110 éve, 1907. április 30-án hunyt el Merényi László megyei hivatalnok, népmesegyűjtő. Pomázon született 1837. augusztus 18-án. Magánnevelésben részesült és 1855-ben Késmárkon lépett a gimnázium V. osztályába, a VI-VIII. osztályt 1859-ben Kecskeméten végezte. Ezután a Pesti Egyetem jogi karára iratkozott be és másfél évig volt az egyetem hallgatója. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Erdélyben gyűjtötte hat évig a székely tájszólásokat és népmeséket, ez az anyag azonban nem jelent meg nyomtatásban. 1867 augusztusában visszatért szüleihez Kecskemétre. 1871-től a pénzügyminisztériumban számtiszt volt négy évig; azonban betegeskedése miatt hivatalától végkielégítéssel meg kellett válnia. Időközben ismét népmeséket gyűjtött. 1882. szeptember 11-én benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémiához jelentését a népregék gyűjtéséről, hét melléklettel. 1887-től Pest vármegye szolgálatában volt, majd az egészségügyi osztályban állt alkalmazásban. Gyűjteményei a kor színvonalán álltak, magukon viselték a gyűjtő átdolgozó, stilizáló törekvésének nyomait, de ebben a formájukban is értékes források. Első népmesegyűjteményéről (Eredeti népmesék, I-II., Pest, 1861) Arany János írt bírálatot. Írt beszélyeket a Vasárnapi Ujságba (1867. Istené ügyem! Eredeti beszély a székely népéletből) és a Fővárosi Lapokba (az 1860-as években); a Kecskeméti Lapokba, a Jászkunságba és a Gömör-Kishontba.
(Források:  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Magyar Néprajzi Lexikon  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)