235 éve, 1781. szeptember 3-án Kecskeméten született Szokolay Hártó János asztalosmester, festő, költő. Tanulmányait szülővárosában, a kecskeméti református kollégiumban kezdte, majd asztalosmester lett. Inasként rajzoktatásban is részesült, s mivel a képzőművészet iránt élénk érdeklődést mutatott, később a debreceni kollégiumban rajzot és festészetet tanult. Érdekes adat, hogy míg verseinek kiadását a hírös város nem támogatta, addig cívisvárosbeli tanulmányait 200 forinttal segítette. 1819-ben Bécsben is képezte magát. A 19. század első felének kecskeméti ábrázolásai láthatók az általa készített céhleveleken. Két városképét Pesten Karacs Ferenc metszette rézbe. Költeményeket is írt. Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése... (Kecskemét, 1846) című műve jegyzetekkel ellátott verses krónika. 1853. november 2-án Kecskeméten hunyt el.


1846-ban írt várostörténetében többek között az első helyi kaszinókkal kapcsolatos jegyzete is napvilágot látott: „Volt idő midőn a’ magános házaknáli társas múlattság nevezetes szerepet jádzott a’ Kecskeméti köznép életben, még ma is megvannak a’ disznó torok, és névnapi lakomák; néha napján nem is volt szükség az illyes alkalmi czímekre, hanem nehány öszvebeszélő, fölcsucsult kedvű egyén köznévvel izent valamely ház serény asszonyának, hogy estvére juh czobákkal, lúd combokkal, foszlós kaláccsal, omlós pogácsával, széktói vagy hegyi nektárral, és kigombolkozott jó kedvvel illően elkészülve magához várhatja a’ víg komákat, kik a vacsora után egy kis egy kis culloriummal azaz: lötyögtető táncczal is készek leendenek tenni szíves tiszteletetöket."

75 éves Szabó István piarista tanár, a Szentháromság tiszteletére alapított kecskeméti rendház házfőnöke. Kecskeméten született 1941. szeptember 3-án. A II. világháború éveiben szülővárosából családjával menekülni kényszerültek. 1947-ben édesanyjával és öccsével tértek vissza Kecskemétre, édesapját a világégés során vesztette el. Elemi és középiskoláit a helyi piarista iskolában végezte, majd Pesten tanult teológiát, illetve az ELTE-n matematika-fizika-ábrázoló geometria szakos tanári diplomát szerzett. 1959-ben lépett be a piarista rendbe, 1967-ben szentelték pappá. 1969 óta a kecskeméti piarista gimnázium tanára. 1991-től az intézmény igazgatóhelyettese volt, 1999-től 2007-ig az igazgatói feladatokat is ellátta. Korábban a Piár Világ című lap felelős kiadója volt. Az iskolai cserkészcsapat parancsnokaként napjainkban is aktív. Több évtizedes elhivatott szerzetesi és tanári munkáját, példaértékű életpályáját számos elismeréssel jutalmazták: Kecskemét Városért Oktatási Díj (2003), Kunszt József-díj (2005), Kecskemét Ifjúságáért Díj (2008), Pro Honore-díj (2009), Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat, 2012), Varga László-emlékérem (2014).


Egyik korábbi interjújában így fogalmazott: „Mióta beléptem a rendbe, élem a papi-tanári-szerzetesi életemet. Azt nagyon szerettem, amikor osztályfőnök voltam. Sok gyerek volt körülöttem. Fontos dolog volt számomra 30-40 gyerekkel közösségben élni. A tanításban az volt a jó, amikor sikerült elmagyaráznom az anyagot, és felcsillant a diákok szeme, mert megértették. Egyenként is foglalkoztam a gyerekekkel. Az is jólesett, amikor később öregdiákként örömmel jöttek vissza a találkozókra. Sokan büszkék arra, hogy piarista diákok voltak.”

(Források:  *Katona József Könyvtár  *kecskemet.piar.hu  *Magyar Cserkészszövetség  *MontázsMagazin  *Piarista Rend Magyar Tartománya)