Ma történt2016. szeptember 27.

160 éve, 1856. szeptember 27-én Kecskeméten született Ághy Sándor színész, ruhatárnok, ügyelő. 1874-ben, Tölgyi György társulatában lépett színipályára. Később hosszabb ideig működött Kolozsvárott. Kisebb szerepeket alakított színművekben és operettekben. Főbb szerepei: Samusin (Strauss: Bőregér); Dr. Müller (Sardou: Fedora). 41 évi színészkedés után 1915. június 1-én mondott búcsút a világot jelentő deszkáknak. Budapesten hunyt el 1942. január 31-én.
(Forrás:  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

125 éve, 1891. szeptember 27-én a hírös város középiskoláinak Széchenyi István születésének századik évfordulóján megtartott emlékező ünnepségéről számolt be a Kecskeméti Lapok. „Az állami főreáliskolában d. e. 9 órakor vette kezdetét a kegyeletes ünnepély. Az ifjúság dalköre által elénekelt Hymnus után Hanusz István igazgató úr utalt a nap jelentőségére és azon okokra, melyek ezt nemzeti ünneppé tették. Az igazgató lelkes szavai után Hornyik József tanár úr emelkedett szellemű szónoki beszédben méltatta Széchenyi, a legnagyobb magyarnak úgy irodalmi és társadalmi, mint közgazdasági téren kifejtett elévülhetetlen érdemeit. A szónok lendületes szavakban buzditotta az ifjúságot Széchenyi szellemének, tevékenységének követésére. A hazafias, szépen sikerült ünnepélyt a főreáliskolai ifjúsági zenekar fejezte be.”
(Forrás:  *Kecskeméti Lapok, 1891)

95 éve, 1921. szeptember 27-én Vácott született Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező. A székesfehérvári cisztercita gimnáziumban tanult. Jogi tanulmányokat Pécsett és Kolozsváron folytatott, 1944-ben szerzett diplomát. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múlva hazaengedték. 1946 őszén már Budapesten volt, s felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1950-ben kapott diplomát, ezután a Magyar Híradó– és Dokumentumfilmgyárba került. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel ettől kezdve barátok és szerzőtársak lettek.

Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, az Így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magában foglalta: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták, e filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását.

A hatvanas években forgatott filmjeiben (Csend és kiáltás, Fényes szelek, Égi bárány) elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrált. 1972-ben a Még kér a nép filmjéért megkapta a legjobb rendezés díját. Egy olasz újságírónővel szövődött szerelem miatt a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La Pacifistát, valamint a hatalom és a szexuális perverziók összefonódásáról szóló Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását.

Hazatérése után a magyar jelent boncoló új alkotói korszak kezdődött művészetében (Szörnyek évadja, Jézus Krisztus horoszkópja, Kék Duna keringő), a kilencvenes évek közepétől művészete ismét megújult, a “Kapa-Pepe” filmekben a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, a beállítások is megrövidültek. Utolsó filmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be. Színházi rendezései is emlékezetesek, így a Várszínházban játszott Hasfelmetsző Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, Drakula, a Csárdáskirálynő és a Szép magyar tragédia vidéki előadásai.

Jancsó Miklós Kecskeméten
(Fotó: Straszer András - Petőfi Népe, 1984)

1983-84-ben a kecskeméti Katona József Színház főrendezőjeként dolgozott. Hernádi Gyulával és Gyurkó Lászlóval közös munkája szélsőséges érzelmeket váltott ki a szakmában és a színházszerető közönség körében egyaránt. A kortárs művek gyakori bemutatása miatt is érte őt kritika, amire egy interjúban így reagált: "A színház szerintem élő műfaj, s nem arról van szó, hogy Csehovot és Shakespeare-t hogy kell adaptálni. Miért ne írnánk új darabokat? Amikor a színház született, akkor is ez történt. Shakespeare ugyancsak magának és a színészeinek írt. A szereplőkhöz kell szerepeket csinálni. Miért keressük Hamletet? Azért, mert ez a belépőjegy a tiszta művészethez? Sokan elfelejtik, hogy a színház a közönségért van."

A rendezések mellett aktív közéleti és társadalmi szerepet is vállalt, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke, több ízben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje is volt. Budapesten hunyt el 2014. január 31-én.

Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat, 1980-ban kiváló művész lett, több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa, Budapest díszpolgára, a Magyar Mozgókép Mestere.

(Források:  *MTVA-Sajtóadatbank  *MTI  *Petőfi Népe, 1984)

25 éve, 1991. szeptember 27-én A szinészek csillagos ötöst érdemelnek címmel a Katona József Színház új évadját a címlapján harangozta be a Kecskeméti Lapok. A cikk első gondolata ma is megérdemli a figyelmet: „Szokatlanul korán volt az első színházi bemutató, a nyilvános főpróbára szeptember 19-én este került sor. Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényét a kecskemétiek által jólismert rendező, Korcsmáros György álmodta színpadra. A romantikus mű számos gondolata ma is aktuális. Hogy a »lélekcserélő idők« kit milyen döntésre indítanak, a ma embere számára is példaértékű.”
(Forrás:  *Kecskeméti Lapok, 1991)

Könyvajánló

MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

 

 

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata