
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 22.

PARTNEREINK

Ma történt2016. szeptember 24.

105 éve, 1911. szeptember 24-én született Belon Gellért katolikus püspök, lelkipásztor és lelkigyakorlat-vezető, Magyarország kommunista korszakának talán legkiemelkedőbb egyházi személyisége.

Tanulmányait a debreceni és a kecskeméti piaristáknál, illetve a kalocsai jezsuita gimnáziumban, a teológiát Budapesten végezte. 1934. június 17-én Kalocsán szentelték pappá. Papi működését Fajszon kezdte. 1936-tól közel másfél évtizeden át Kalocsán, a hittudományi főiskolán tanított, s közben a szeminárium spirituálisa (lelkivezető) volt. Később plébánosként szolgált Sükösdön, Baján, Miskén, majd haláláig Jánoshalmán. 1958-ban főpásztora a bátmonostori apáti címet adományozta neki. XXIII. János pápa 1959-ben elidei címzetes püspökké nevezte ki, de püspökké való szentelését a proletárdiktatúra nem engedte meg. Erre csak 1982. április 22-én nyílt mód, amikor II. János Pál pápa kinevezte pécsi segédpüspökké. Kérlelhetetlen elvhűsége miatt közel egy évtizeden át (a 60-as években) a katolikus sajtó sem közölhette írásait; tervezett lelkigyakorlatait is nemegyszer betiltották. Ő mindezt úgy fogta fel, mint Jézus názáreti rejtett életéhez való hasonlóságot.

Évekig tartó betegsége miatt is sokat szenvedett. Püspöki jelmondata - Sebtől gyógyult - bármily teljes életet élt, nem e világon ígért számára gyógyulást. 1987. május 23-án hunyt el. Földi maradványait a pécsi székesegyház altemplomában temették el. Marosi Izidor püspök így emlékezett meg róla: "Személyes ismeretségünk püspökké szentelése után kezdődött. Őszinte nyitottsággal közeledett és testvéri barátságába fogadott. Ez a kapcsolat egészen haláláig megmaradt. Kecskeméten sokszor megfordult. Egy alkalommal ötnapos lelkigyakorlatot tartott a Nagytemplomban. A templomot megtöltő hívősereg szinte lélegzetvisszafojtva hallgatta őt, és minden nap többen jöttek. Hatása abban is megnyilvánult, hogy a lelkigyakorlatot követő időkben, ha megjelent egy új könyve, azonnal elkapkodták. És még ma is – sokak számára – szinte állandó olvasmány és lelkivezető."

Belon Gellért irodalmi és közéleti tevékenysége miatt országos szinten is ismert volt. A Szentírást nemcsak jól ismerte (tudta kívülről), hanem annak tanítását papok és hívek számára egyaránt szinte karizmatikus adománnyal tudta magyarázni. Nyomtatásban több írása is megjelent. Legismertebb könyvei: Bibliai füveskönyv, Ellesett pillanatok, Bibliai elmélődések, Imádkozzál, Jézus lelkülete. Lelkipásztori lelkületére és intelligenciájára jellemző, hogy a magyar szellemi élet kiválóságai közül is többekkel került kapcsolatba. Illyés Gyula is vele beszélte meg a hit és elmúlás kínzó kérdéseit. Ezért is kívánta, hogy ő temesse. Lelkiatyja volt Dienes Valériának, és ő készítette fel Kodolányi Jánost is az egyházzal való megbékélésre.
(Források: *Felső-Bácska, 1995 *Hunyadi népe, 1995 *Katona József Könyvtár *Új ember, 2002 *Waigand József: Belon Gellért emlékkönyv)

105 éve, 1911. szeptember 24-én született Wagner László Ybl-díjas építész. Oklevelét 1935-ben szerezte a budapesti műegyetemen. 1936 és 1944 között gyakorló építészként dolgozott, közben Kotsis Endre, majd Weichinger Károly mellett volt tanársegéd. 1948-tól a Magasépítési Tervező Intézetnél, később a Lakóépülettervező Vállalatnál, 1950-től a Középülettervező Vállalatnál, 1952-től az Általános Épülettervező Vállalatnál tervezőként dolgozott. 1968-tól a Művelődésügyi Beruházó Vállalatnál a kivitelezés műszaki irányítója volt. Fontosabb építészeti alkotásai: lakóépületek és gőzfürdő Győrben, Dunaújvárosban a Hengerművek irodaháza, Budapesten a Gyógyszeripari Kutató Intézet és a Finommechanikai Művek laboratóriumi épülete, illetve a Semmelweiss Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje. Kecskeméten a kórház tervezése is az ő nevéhez fűződik.

(Forrás: *Magyar Életrajzi Lexikon)