
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 22.

PARTNEREINK

Ma történt2016. október 14.

120 éve, 1896. október közepén három napig tartó ünnepségsorozattal nyitotta meg kapuit a kecskeméti Katona József Színház. Az első napon, 1896. október 14-én a műsor a Himnusszal kezdődött, majd Ábrányi Emil erre az alkalomra írott verses prológját adta elő. Ezt követően Katona József Bánk bán című darabját részben a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában tekinthette meg a negyérdemű. Bánk bánt Szacsvay Imre, Melindát Márkus Emília, Gertrudot Jászai Mari, Tiborcot Újházi Ede, Biberachot Gyenes László, Petur bánt

Hetényi Béla alakította. Az előadást Lányi Béla, a Nemzeti Színház főügyelője állította színpadra. Az estét a Kecskeméti Dalárda kíséretével előadott allegória, Katona József apotheosisa zárta.

Újházi Ede Tiborc szerepében
(Kecskemét, 1896)

A Kecskemét című lap így számolt be a színház megnyitásáról: „Új világ nyílt meg számunkra, melyben új feladatok tornyosulnak elénk és sürgős tevékenységre sarkallnak. Uj színházunkban Ábrányi Emil hangoztatta az első szót, s aztán elkezdődött a Bánk bán előadása a budapesti művésznők és művészek közreműködésével. Az új épület külsőleg, bensőleg ragyogó volt, kinn nagy sokaság tolongott az ivlámpák előtt, s közben-közben zajos kiáltásokban tört ki... A közönség ünneplő volt, a férfiak fekete ruháját érdekesen tarkitá a nők szebbnél szebb öltözéke. Fellner építész frakkban, rendjelével sétált az előcsarnokban s fogadta az üdvözléseket. A meghívott vendégek nem mindnyájan jöttek el: miniszter nem volt, Gyulai Pál és Jókai is hiányoztak."

(Források: *Katona József Könyvtár *Katona József Színház *Kecskemét, 1896)

25 éve, 1991. október 14-én autóbaleset következtében hunyt el Csordás Ferenc, a KSC NB II-es labdarúgócsapatának technikai vezetője. Labdarúgó pályafutása 9 évesen a KTE gyermekcsapatában kezdődött A kecskeméti Béke Téri Általános Iskola tanulójaként úttörő-olimpiai bajnok lett. Katonaként a helyi Mezőfi SE NB II-as gárdáját erősítette, majd 1979-től a KSC NB II-es csapatában játszott 97 bajnoki mérkőzést. Később, 1982-ben még visszatért anyaegyesületébe, a KTE-hez, és 1985-ben ott búcsúzott az aktív játéktól. Labdarúgóként a lelkesedés és a megbízhatóság mintaképe volt. Nála nem számított a meleg, az eső vagy a szél, mindig hozta a tőle elvárható teljesítményt. 1986-tól a KSC labdarúgó-szakosztályánál működött, s jöhetett edzőváltás vagy bármilyen esemény, ő mindig a helyén maradt.

(Forrás: *Petőfi Népe, 1991)