
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 22.

PARTNEREINK

Ma történt2016. november 30.

335 éve, 1681. november 30-án született Püspöki Süllye János református pap. Tanulmányait Kecskeméten és Debrecenben végezte. 1712-től Nagykőrösön szolgált mint lelkész, 1713-tól 1714-ig Franekerben tanult a porosz király ösztöndíjasaként. 1714-től Mezőtúron, 1728-tól Kisújszálláson volt pap. A török kiűzése és a II. Rákóczi Ferenc szabadságharca utáni időkben egyik szervezője volt Mezőtúr gazdasági, társadalmi és kulturális életének. Komoly házi könyvtárral rendelkezett, melynek első darabjait még diákként vette meg. Később főbb beszerzési forrásai a debreceni nyomda nagykőrösi és kecskeméti lerakatai voltak. A korra jellemzően használt könyveket vásárolt hagyatékokból is. A kb. 100-200 kötetes gyűjtemény lelkészi szakkönyvtár jellegű volt, leginkább azokat a műveket forgatta, amelyek mindennapi munkájához nyújtottak segítséget. Halála után könyvtárának egy részét özvegye elárvereztette, más része fia tulajdona lett.

Püspöki Süllye János: Az ördög és az

angyal küzdelme a halott lelkéért (rajz, 18. század)

(Források: *Egyházi Könyvtárak Egyesülése, 2008 *Magyar Életrajzi Lexikon *Szacsvay Éva: Népművészet és a Biblia *Tóth Dezső: A hevesnagykunsági református egyházmegye múltja)

35 éve, 1981. november 30-án hunyt el Molter Károly erdélyi magyar író, kritikus, publicista. Óverbászon született 1890. december 2-án. Bácskába származott német ősökkel bírt, akik 1848-ban már a magyarok oldalán harcoltak 1904-től 1908-ig a kecskeméti református gimnázium diákja volt, a hírös városban tanult meg igazán magyarul. Később a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar-német szakos tanári diplomát szerzett, majd Marosvásárhelyen telepedett le. 1913 és 1945 között a református kollégium tanára volt. 1945-től 1950-ig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem német tanszékén tanított.

Simon Endre: Molter Károly portréja

Diákkorában verseket, bölcseleti cikkeket írt, később a széppróza lett kizárólagos területe. Kezdettől fogva tagja volt a marosvécsi Erdélyi Helikonnak. A kisváros világát rajzolta meg a Bolond kisváros (Kolozsvár 1942) című kötetében, jelentős sikert ért el az Örökmozgó című színművével. Szellemi belháború címmel gyűjtötte össze irodalmi kritikáit, tanulmányait. Tibold Márton című önéletrajzi regényében kecskeméti élményeiről is írt.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Életrajzi Lexikon)