85 éve, 1931. március 16-án született Mező István ezredes, okleveles sportszervező emeritus. A református elemi és a polgári iskola négy felső osztályát szülőhelyén végezte el. 1946 őszén szakmatanulás céljából Budapestre ment. 1948 és 1950 között a Honvéd Tiszti Iskolában tanult. 1950-ben alhadnaggyá avatták. Időközben vasszerkezet-lakatos szakmai vizsgát is tett. 1957 és 1961 között a Katona József Gimnáziumban, Debrecenben a Fazekas Mihály Gimnáziumban, majd Nyíregyházán a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte a középiskolát. 1970-től 1974-ig sportszervező szakon tanult és szerzett diplomát. 1948-tól 1986-ig a Magyar Honvédség különböző helyőrségeien parancsnokhelyettesi, majd parancsnoki feladatokat látott el. Az 1956-os jeges árvízi védekezés kapcsán "Dunai árvízvédelemért" nevű kormányfői kitüntetést kapott. 1981-ben került Kecskemétre, ahol a Magyar Honvédelmi Szövetség (később Bács-Kiskun Megyei Technikai és Tömegsport Szövetség) lövész-tömegsport főelőadója lett nyugdíjazásáig. 2004-ben szűkebb hazája katonáinak állított emléket, amikor megjelentette "A szabadságharc Bács-Kiskun megyei parancsnokai 1848/49" című kötetét, amelynek befejező részében külön hangsúllyal emlékezett meg szülőfalujáról is. A Pataji Hírlapban az ezredforduló utáni években indított sorozata, a "Történetek a történelemben" apró kis momentumokat rögzítettek. Dunapatajon hunyt el 2014. július 22-én.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Ki Kicsoda Kecskeméten  *Pataji hírlap, 2014)

60 éves Pető István László dandártábornok, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis volt parancsnoka. Komáromban született 1956. március 16-án. 1974-ben a Budai Nagy Antal Gimnáziumban érettségizett Budapesten. 1978-ban kiváló eredménnyel végezte el a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, majd repülőgép-vezetői szakon tanult a Szovjetunióban. Tisztté avatását követően az 59. honi vadászrepülő ezrednél (Kecskemét) kezdte pályafutását, ahol MiG–21-esen repült. 1980-tól a 47. harci vadászrepülő ezred (Pápa) állományában teljesített különböző repülő parancsnoki beosztásokban szolgálatot. 1983-ban kapta meg az I. osztályú repülőgép-vezető minősítést. 1984. április 12-én Vaszarnál lezuhant a 44-es MiG–21bisz (75AP), akkor főhadnagyként sikeresen katapultált, amiért megkapta a „Kiváló Szolgálatért Érdemérem” kitüntetést. 1986 és 1989 között kiváló eredménnyel elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia repülő parancsok szakát. 1990 és 1992 között századparancsnok, majd 1992-től alezredes és ezredparancsok-helyettes lett. 1992-ben megkapta az év legjobb vadászrepülőgép-vezetője címet és a Zolcsák Alapítvány „Hungária-vándordíját”. 1993 óta az „Aranykoszorús I. osztályú hajózó” cím birtokosa. 1997. január 13-ától megbízott ezredparancsnok lett, 1998. január 1-jétől ezredessé léptették elő. Ekkor a MiG–21 mellett, már az L–39-es gépet is repülte. A pápai reptérnél állomásozó harcászati repülőezred első számú vezetője volt a megszűnésig. 1999–2000-ben elvégezte az USA Légierő Vezérkari Akadémiát, ezt követően a HVK Hadműveleti Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettesi beosztásban szolgált. 2003-ban a HM HVK Haderőtervezési Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese (légierő) lett, míg 2004-től 2009-ig a kecskeméti bázis parancsnoka, tulajdonképpen a magyar légierő első számú, csapatoknál szolgáló tábornoka volt.
(Forrás:  *MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis)