
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2025. április 4.

PARTNEREINK

Ma történt2016. július 9.

85 éve, 1931. július 9-én Rákoscsabán született Krencsey Marianne színésznő, az elmúlt évszázad ötvenes és hatvanas éveinek magyar filmcsillaga, a Liliomfi főszereplője. Soha nem akart színésznő lenni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára járt, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait. 1954-ben, a vizsgarendezésének napján otthagyta a debreceni színházat, és Budapestre ment. A darab Alekszandr Kornyejcsuk: Platon krecsit című szovjet drámája volt, de nem a témaválasztás miatt döntött a távozás mellett. Erről így vallott a Hazalátogató magyarok című műsorban: „Én akkor úgy láttam, hogy a főrendező Vámos László »átrendezte« a darabomat és azt hittem, hogy ez azt jelenti, hogy nem kapom meg a diplomát. Azután kiderült, hogy mindenkinek átrendezték a darabját, de senki nem sértődött meg. Én a bemutató napján otthagytam a színházat és két évvel később szereztem meg a diplomát Budapesten, a József Attila Színházban. Mire Debrecenből hazaértem már várt a felkérés a Filmgyárból a Liliomfi női főszerepére. Ezzel egy olyan csodálatos, két éves periódus kezdődött el az életemben, amely mindent megért.”

A fiatal főiskolásra Mészöly Dezső, a Liliomfi dramaturgja hívta fel Makk Károly rendező figyelmét, aki rögvest szerződtette is Mariska szerepére Darvas Iván és Dajka Magit mellé. Mint kiderült, jól választott, a Liliomfi óriási sikert aratott, minden idők ötödik legnézettebb magyar filmje lett, 1955-ben részt vett a Cannes-i Filmfesztiválon is. A film diadalmenete Krencsy Marianne életét teljesen más irányba terelte. Rendező helyett színművész lett. Tizenkét év alatt mintegy 24 filmben szerepelt, többet közülük napjainkban is vetítenek a televíziók (Két emelet boldogság, A 9-es kórterem, Gábor diák, Szegény gazdagok, A Noszty fiú esete Tóth Marival). "Én jóformán mindenkivel dolgoztam és mindegyik filmemet szerettem... de talán legjobban Athalie tetszett az Aranyemberben, mert ott végre nem a szende, szőke kislány, hanem a gonosz bestia szerepét osztották rám, és ez nagy változás volt. Mindig kis furcsa szőkeségként gondoltak rám a filmrendezők."

Krencsey Marianne (Athalie)
és Béres Ilona (Tímea)
(Az aranyember - 1962)

A Magyar Televízió vele kezdte meg próbaadásait 1955-ben. A nagy sikerű sorozatban, A Tenkes kapitányában ő játszotta a nyafogó Amália grófnét.

Krencsey Marianne nemcsak filmekben szerepelt. Színpadi pályája a Vígszínházban indult, majd Kecskeméten, Szolnokon és Pécsett folytatódott, míg 1963 és 1966 között a József Attila Színház tagja volt. Filmjeihez hasonlóan színpadi szerepeinek száma is 24. Kecskeméti emlékeit a Hírös Naptár kérésére így összegezte: "A »Hírös Város« egyik legkedvesebb emlékem marad örökké. 53 év telt el azóta, hogy Sárosi Gáborral és Máthé Etával szerepeltem abban a gyönyörű színházban a Bende Miklós rendezte darabban. Életrajzi könyvem (Equinox-2001) egyetlen vidéki bemutatója is Kecskeméten volt. Ma is ebben a városban él legkedvesebb barátom: Erdős Rozália, akivel minden magyarországi látogatásunk alkalmával vagy Pesten, vagy Kecskeméten találkoztam. De Kecskemétet nemcsak ezért és persze a világhírű barackja miatt szeretem: a »Hírös város az aafődön« Magyarország egyik fontos kultúrközpontja volt mindig. Ma is az!"

Csorbay-Abay: Balaton szépe
(Rendező: Bende Miklós - Kecskemét, 1958)

Férjével, dr. Nemes Gyula orvos-nőgyógyásszal 1966-ban elhagyták az országot. A fájdalmas döntésnek több oka is volt: feljelentést tettek ellenük, és besúgásra is rá akarták venni őket. Öt évvel később tettüket elévültnek nyilvánították, de erről ők csak a rendszerváltás után értesültek. 1994. március 31-én a bíróság az ellenük hozott ítéletet megsemmisítette. "Én soha nem akartam elhagyni a hazámat. Lehet, hogy észrevétlenül érlelődött bennünk valami korábban is, de az elhatározás hirtelen történt, egy elfogadhatatlan ajánlat hallatára: a besúgásra való felszólítást megtagadni legalább olyan veszélyes volt, mint elfogadni. Úgyszólván pillanatok alatt kellett határoznunk. […] Nagyon nehéz volt itt hagyni mindent és főleg a szüleimet, akik mindig megértettek engem. Rájuk gondolva érzem úgy, hogy nagyon szerencsés ember vagyok!"

Krencsey Marianne, Mezey Mária,
Mécs Károly, Petényi Ilona
(A Noszty fiú esete Tóth Marival - 1960)

A házaspár rövid angliai és izlandi tartózkodás után New Yorkban telepedett le. A színésznő előbb banktisztviselő volt, majd egy nyugdíjfolyósító intézetben vállalt munkát, azután húsz évig férje orvosi rendelőjében dolgozott. Arra, hogy a filmszínészettel megpróbálkozzon, nem is gondolt: nyelvtudását nem érezte ehhez elégségesnek, s azzal is tisztában volt, hogy az amerikai színészek felkészültségével sem versenyezhet, hiszen ő rendezőnek tanult.

Munkája mellett tevékeny közéleti életet élt. Férjével 38 évig vezették New York-ban a tudományos és kulturális előadásokat szervező FÉSZEK Klubot. "Minden magyar benéz hozzánk, aki arra jár. Gömöri György, az Angliában élő magyar költő nagyszerű estet tartott nálunk. De eljött hozzánk Faludy György és sok-sok nagy felkészültségű professzor." Részt vett Karády Katalin amerikai bemutatásában és a párizsi Irodalmi Újság megsegítésére rendezett hangversenyen. 1993-ban az ő vezetésével alakult meg a Magyarság Jó Hírét Védő Liga. Önéletrajzi kötete Equinox 2001 - 35 év Budapesten, 35 év New Yorkban címmel 2001-ben jelent meg.

Magyarországra 1986-ban tért vissza először, amikor meglátogatta beteg édesanyját. A rendszerváltás után hosszabb-rövidebb időre évente hazalátogatott, 2003 óta az ő kézlenyomata és aláírása is szerepel a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban található Csillagok Falán. Színészi pályafutásáért és a magyar kultúra ápolásáért 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta. 2016 márciusában bár Amerikában hunyt el, az Aranyember, a Tenkes kapitánya és a Liliomfi sztárját a Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra.

Krencsey Marianne
(Fotó: Paraszkay Sára - 2006)

Életének nehézségeiről, örömeiről néhány éve így vallott: "Nem szándékoztam színésznőnek menni, színházi rendezőnek készültem, amit viszont soha nem gyakoroltam. Ennek ilyen furcsa következményei vannak, de mindez nagyon jól jött össze, mert rendkívül színes, küzdelmes, tartalmas, szép életet éltem mind a két helyen. Több nehézségen mentem keresztül, mert sok irigy ember dühe okozott nekem problémát, de megúsztam. Igazából mind a két életem jót tett nekem, meg Gyuszinak is, mert újra kellett harcolni, és az sosem árt. Életben tartja az embert."

(Források: *Amerikai Magyar Népszava, 2005 *Filmkultúra, 2006 *Hazalátogató magyarok - MTV, 2005 *Képmás, 2007 *MTV Modern képmesék *Ozsda Erika: A honvágy jön, marad, és el nem múlik… )

65 éves Szántó István gépész üzemmérnök, a Termáldomb Kft. ügyvezető igazgatója. 1951. július 9-én, Csanádpalotán született. Tanulmányait Szegeden végezte, gépész üzemmérnöki diplomáját 1972-ben a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola Gyártástechnológia Szakán szerezte. Előbb a fővárosban, egy kutatóintézet tudományos munkatársaként dolgozott, majd 1980-tól Tiszakécskén a Kerekdomb MGTSZ kereskedelmi ágazatának vezetője lett. 1987 óta vállalkozó, jelenleg a termálfürdőt üzemeltető cég ügyvezetője. 2006-tól a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagja, aktívan részt vesz többek között a Pénzügyi, Gazdasági, Fejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság munkájában. Hobbija a vadászat, a sí és a horgászat.

(Forrás: *Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat *Who is who Magyarországon)