
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

Ma történt2016. január 5.

135 éve, 1881. január 5-én Pozsonyban született Fáy István országgyűlési képviselő, államtitkár, főispán. Családja az 1680-as években Kecskemét város 1/8 részének földesura volt. Fáy István egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. 1902-től különféle megyei és minisztériumi tisztségeket viselt, volt országgyűlési képviselő, a miskolci kerület helyettes közélelmezési kormánybiztosa és államtitkár is. 1920. május 19-én a kormány kinevezte a hírös város főispáni teendőkkel is megbízott kormánybiztosává, 1920. szeptember 9-én pedig a kormányzó Kecskemét főispánjává. Ettől fogva az alföldi településen lakott. 1939-ben a Magyar Élet Pártja programjával Jászapáti országgyűlési képviselője (1939–44), titkos tanácsos, 1939 és 1944 között vallás- és közoktatásügyi államtitkár volt. Október 15-e, a nyilas puccs után saját kérésére felmentették. 1945-ben Nyugatra távozott, Argentínában telepedett le. Buenos Aires-ben hunyt el 1953. augusztus 10-én.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1922 *Magyar Életrajzi Lexikon)

25 éve, 1991. január 5-én Budapesten hunyt el Albert István piarista szerzetes, magyarországi tartományfőnök (provincialis), teológus.

1907. december 9-én egyszerű földműves családban született a balaton-felvidéki Szentjakabfán. A gimnázium első öt osztályát a veszprémi piaristáknál végezte, majd 1923-ban belépett a piarista rendbe így az felső három (VI-VIII.) osztályt már a kecskeméti studentátusban fejezte be. Az érettségi után, 1927-től a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai karának hallgatója volt. 1932 májusában letette a rendi hittanári vizsgát, majd június 19-én pappá szentelték és Magyaróvárra, 1936-tól pedig Szegedre került hittanárnak. Mindkét helyen aktívan részt vett a cserkészetben, Szegeden ő volt az iskola cserkészcsapatának parancsnoka. Eközben 1934-ben megszerezte a teológiai doktorátust is „Alber János és biblikus vitája” című dolgozatával, sőt később, 1950-ben az egyetem bekebelezett doktora is lett.

1938-tól liturgikát és szentírástudományt tanított a budapesti Kalazantinumban, majd 1939-től 1949-ig ő volt a növendékek prefektusa is. 1944/1945 telén a második világháború magyarországi harcainak idejét is velük együtt Szombathelyen, vöröskeresztes szolgálatban töltötte, és súlyos nevelői kudarcként élte meg, hogy néhány növendéke (köztük Irányi László, a külföldi magyarok püspöke) a szovjet Vörös Hadsereg megérkezése előtt elhagyta Magyarországot, és nyugat felé menekült.

Kodály Zoltán, felesége, Sík Sándor és Albert István
egy Kodály-ünnepségen a Patrona Hungariae gimnáziumban

Budapestre visszatérve 1946-ban tartományi asszisztens lett, és egyre fontosabb szerepet kapott a rendkormányzatban. 1961-től Sík Sándor tartományfőnök betegsége miatt gyakorlatilag ő vezette a magyar rendtartományt, így annak halála után, 1964. február 26-án Tomek Vince, a piarista rend generálisa őt nevezte ki tartományfőnöknek. A kinevezés jogosságát az Állami Egyházügyi Hivatal először vitatta, de végül elfogadta. A piarista rend vezetősége a magyar rendtartomány számára 1945 után nem engedélyezte, hogy káptalant tartsanak és tartományfőnököt (pontosabban tartományfőnök-jelöltet) válasszanak, mert félt a külső politikai befolyásolástól. Az 1976-ban mégis engedélyezett tartományi káptalan Albert Istvánt választotta tartományfőnökké. 1979-ben azonban a káptalan döntése folytán Varga László követte őt a tartományfőnökségben.

1980 és 1985 között között Rómában, a betegeskedő Tomek Vince mellett tartózkodott, ahol rendtörténeti munkák magyarra fordításával és rendtörténeti kutatásokkal foglalkozott. Hazatérte után cukorbetegsége miatt már ő is sokat betegeskedett.

(Forrás: *Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára)

5 éve, 2011. január 5-én hunyt el Gyólay Viktória Jászai Mari-díjas színésznő, a kecskeméti Katona József Színház örökös tagja.

Szegeden született 1927. február 16-án. 1947-ben végezte el a Szegedi Zenekonzervatóriumot, majd a Szegedi Nemzeti Színház társulatához szerződött. A híres karmester, Vaszy Viktor felfedezettje volt.

1949-ben jött a hírös városba, ahol gyorsan híre ment, hogy új primadonna érkezett a színházba, akinek olyan szép a hangja, hogy a színház melletti iskolában kitárják az ablakokat, ha skálázik. 1980-ig volt a kecskeméti társulat tagja, ezalatt 168 zenés darabban - köztük operákban - játszott főszerepet. Volt Liza A mosoly országában és Lucy a Leányvásárban kétszer is, Szilvia a Csárdáskirálynőben, Iluska a János vitézben, Zsuzsika a Csinom Palkóban, Adina a Szerelmi bájitalban, Angela, majd Fleury a Luxemburg grófjában, de Sybill és Marica grófnő szerepét is játszotta. Utolsó bemutatója a kecskeméti színház 1980. május 16-i premierje, az Imádok Gyólai Viktória és Mucsi Sándor férjhez menni volt. Sándor János rendezésében Mrs. Pogson szerepét játszotta. Kollégái, művésztársai csak úgy emlegették: A HANG. 1963-ben Jászai-díjjal tüntették ki.

Gyólai Viktória és Mucsi Sándor
(Jacobi: Leányvásár - Kecskemét, 1954)

Legendás volt magánélete: férjével, dr. Steczik Aurél bűnügyi orvosszakértővel több mint 40 éven át éltek boldog házasságban. 2010-ben a Kecskeméti Színészmúzeumnak adományozta a Lordok Házában lévő lakását, hogy halála után ott helyezzék el a gyűjteményt. A Gyólay Viktória Színészmúzeum végül a Kandó Kálmán utca 1. szám alatt lelt otthonra.

(Forrás: *Katona József Könyvtár)