130 éve, 1886. január 31-én született Dénesné Boga Janka tanár, író. 1919-től Kecskeméten tanított a polgári leányiskolában. 1920-tól a helyi és a fővárosi lapokban jelentek meg írásai. Drámáit a szegedi és a kecskeméti színház is bemutatta. A Kecskeméti Közlöny munkatársa volt. 1963. szeptember 4-én hunyt el.
(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

85 éve, 1931. január 31-én született Filius István kertészmérnök, kandidátus, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum korábbi igazgatója. A Kertészeti Főiskolán szerzett diplomát, évtizedeken át ott is tanított. Csendesen, a feladatát nagyon alaposan átgondolva végezte kutatói munkáját. Igazi biológus volt, jól ismerte a zöldségtermesztés legapróbb részleteit, ezért is tudott a kutatásaival igazán magas szinten dolgozni, és számos elméletileg is fontos új eredményt elérni. Példát mutatott kollégáinak, tanítványainak úgy dolgozni, hogy a tervezett célt hogyan kell a legracionálisabb szervezéssel kutatni, elkerülve a felesleges általánosításokat. Számtalan, azelőtt még nem ismert összefüggést tudott kimutatni a hő és a fény hatását vizsgálva a zöldségnövények fejlődésére. Ezeknek az eredményeknek a birtokában tudta meghatározni elsősorban a hidegtűrő fajok legkedvezőbb szaporítási idejét, s azt a termesztési hátteret is, amelyben a növény az adott ökológiai feltételek között a leggazdaságosabban lett termeszthető. Ilyen körülmények között dolgozta ki a váz nélküli fóliás termesztés technológiáját számos zöldségnövényhez. Az eljárás szabadalomként terjedt el, s ma is fontos eleme a hazai hajtatásnak. A fóliás termesztés elindítását is ő kezdeményezte, amin sokan átsiklottak, és a fóliahasználat első próbálkozásainak eredményéből készítette egyetemi doktori disszertációját is.

Oktatóként hatásosan tudta lekötni hallgatóságát. Előadásait kollégái is szívesen hallgatták, mert kutatási eredményeire támaszkodva a mai gyakorlatnak is megfelelő újdonságokat, naprakész állapotot tudott bemutatni.

1970-ben a kecskeméti felsőfokú technikus képzés korszerűsítésére üzemmérnök képzésre szervezték át az iskolát. Ennek az intézménynek az első vezetőjévé őt nevezték ki. Színvonalas, külföldön is ismert főiskolává tette az intézményt, amely évtizedeken át a Kertészeti Egyetem egyik karaként működött. Szervezőmunkájának eredményeként az országban – a Kertészeti Egyetemen kívül – csak ez a kar felelt meg az üzemmérnöki képzés feltételeinek mind a személyi, mind az egyéb oktatási háttér vonatkozásában. Kecskeméti kutatásainak során a hő és fény hatásainak eredményeiből összeállított akadémiai doktori disszertációját is elkészítette és védte meg igen eredményesen.

Közéleti tevékenysége is sokrétű volt. Aktívan dolgozott az MTA Kertészeti Bizottságában, egy ciklusban az MTA Agrár Osztálya részéről doktorképviselőnek választották. Aktív szervezője volt a Szegedi  Akadémiai Bizottságnak és a Bács-Kiskun megyei agrárszekció vezetője volt több cikluson át. Sokáig vezette a Műanyagok a mezőgazdaságban hazai szervezetét, s több külföldi intézménnyel dolgozott együtt ebben a témában. Eredményes munkásságáért több rangos kitüntetésben részesítették.

Kecskemétről 1986-ban visszakerült az Egyetemre, ahol 4 éven át rektorhelyettesként dolgozott. Megbízatása lejártával nyugdíjba ment, de nem vonult teljesen vissza. Még éveken át tartott előadásokat, s vállalt olyan feladatokat az egyetemen, az akadémián, amelyek lehetővé tették tapasztalatainak, felhalmozódott szakmai tudásának hasznosítását. Azonban fokozatosan félrevonult, mert sok olyan intézkedéssel nem tudott egyetérteni, amelyek nem segítették, inkább hátráltatták a szakma, az oktatás és kutatás szinten tartását. 2007 júliusában hunyt el.

(Források:  *Dr. Balázs Sándor: Filius István 1931-2007  *Kertgazdaság, 2007  *Petőfi Népe, 1988)