
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

Ma történt2016. január 27.

295 éve, 1721. január 27-én a Bars vármegyei Kisugrócon született Vankovits (Péter) Tivadar piarista pap-tanár. 1740. október 23-án lépett a rendbe. Mint próbaéves tanár egy évig Rózsahegyen működött. Kecskeméten bölcseletet, Nyitrán teológiát tanult. 1749. április 20-án pappá szentelték. 1742 és 1752 között Nyitrán, a következő két tanévben Privigyén a novíciátusban tanított. 1955-56-ban Pesten a gimnázium igazgatója volt, majd ismét Nyitrán lett tanár. A nemesi konviktus régense, a gróf Károlyi- és Erdődy-családnál nevelő is volt, valamint házfőnök Szent-Györgyön, Pesten és Privigyén. Utóbbi helyen később a novíciusok mestere, majd 1778-ban rektor, 1783-ban társtartományfőnök lett. 1784-ben nyugdíjba ment, a novíciusok lelki vezetőjeként azonban még haláláig munkálkodott. Privigyén hunyt el 1796. április 6-án.
(Források: *Magyar katolikus Lexikon *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

75 éve, 1941. január 27-én hunyt el Csáky István jogász, politikus.

1894. július 14-én Segesváron született. Bécsben konzuli iskolát, Budapesten jogot végzett. Anyanyelvén kívül német, francia, angol, olasz, spanyol és román nyelven is beszélt.

1919-ben mint követségi attasé lépett a külügyminisztérium szolgálatába, majd a magyar delegáció titkáraként részt vett a trianoni béketárgyalásokon. 1921-ben a vatikáni magyar nagykövetség II. osztályú titkáraként működött. 1923-24-ben a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Ezt követően a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott. 1928-tól 1932-ig a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, majd vezetője lett. 1933-tól 1935-ig a madridi és a lisszaboni követségeket vezette ügyvivői rangban, azután visszatért Magyarországra, ahol a miniszter kabinetjének vezetője lett. Kecskemét város lajstromos választókerületében képviselővé választották.

Csáky István aláírja a második bécsi döntés okmányát

1938. december 10-től haláláig az Imrédy-, majd a Teleki-kormány külügyminisztere volt. Jelentős szerepet játszott az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozásban, a második bécsi döntés előkészítésében, a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásban és 1940. december 12-én ő írta alá Belgrádban a jugoszláv-magyar barátsági szerződést.

(Források: *Magyar Életrajzi Lexikon *Magyar Országgyűlési Almanach)

50 éves prof. dr. Cserni Gábor patológus, osztályvezető főorvos, egyetemi tanár. Kecskeméten született 1966. január 27-én. Általános iskoláit szülővárosában, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, illetve 1975 és 1979 között Algériában végezte. 1980-tól a Katona József Gimnáziumban tanult, majd az érettségi után tanulmányait Szegeden, a SZOTE Általános Orvosi Karán folytatta, ahol summa cum laude minősítéssel diplomáját 1990-ben vette át. Azóta két év kivételével – 1992 és 1994 között a SZOTE Pathológiai Intézetének munkatársa volt – Kecskeméten él, a Bács-Kiskun Megyei Kórházban dolgozik. Fél évig a belgyógyászati osztályon kapott munkát, 1991 májusa óta a patológiai osztály a második otthona. (tovább olvasom: »»)