325 éve, 1691. január 25-én Kolozsváron született Jegenyei József piarista tanár, hitszónok. Unitárius püspök fia volt. 1709-ben katolizált, Nyitrán a piarista rendbe lépett, de még az újoncév befejezése előtt elküldték. Ekkor Bécsbe ment tanulni, és világi pap lett. 1735-ben másodszor is beállt a piaristák közé. Vácon, Nyitrán és Veszprémben volt hitszónok és hitoktató. Kecskeméten is többször megfordult: 1745-47-ben vicerektor és hitszónok volt, 1752-54-ben, majd 1759-től már betegen élt a kecskeméti rendházban. 1762. január 30-án itt hunyt el.
(Forrás:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

190 éve, 1826. január 25-én Kolozsváron született Gyulai Pál irodalomtörténész, költő, prózaíró, egyetemi tanár, kritikus, az MTA tagja. Kecskeméten is gyakran megfordult. 1853 nyarán diákkori barátjánál, Szilágyi Sándornál vendégeskedett. Később meghívták tanárnak a református kollégiumba; előbb elfogadta, majd visszautasította a meghívást. Kecskeméti élményeiből írta Varju István és Glück-Szerencse úr című novelláját. Elsőként írt monográfiát Katona Józsefről, és 1893. június 11-én ő volt a kecskeméti centenáriumi Katona-ünnepség szónoka. (tovább olvasom: »»)

175 éve, 1841. január 25-én Pápán hunyt el Kocsi Sebestyén István református lelkész, teológiai tanár. 1761. március 6-án Mezőtúron született. 1776 körül a Debreceni Kollégiumban, 1780 körül Kecskeméten tanult, azután 1784-ben Kunszentmiklóson lett rektor, 1787-ben külföldi tanulmányutat tett, az Odera menti Frankfurtban, a Viadrina Egyetemen tanult. Hazatérve előbb Monoron segédlelkész, majd 1792 és 1803 között debreceni professzor volt, exegezist, zsidó nyelvet és történelmet tanított. Oktatott arabot is, állítólag ekkoriban mondta egy tudálékos városi vizsgaellenőrnek, hogy „aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!”. 1795-ben részt vett a Csokonai kicsapatásával végződő kollégiumi pörben.

1797-ben papi vizsgát tett. Ezután előbb Hajdúböszörménybe, azután Hajdúszoboszlóra, majd 1808. április 15-étől Kecskemétre hívták meg lelkésznek. A hírös városban összeütközésbe került a hívőkkel, mert a szószékről kipellengérezte az általa léhasággal vádolt személyeket, sőt egyikőjüket a templomból is kizavarta a nagy nyilvánosság előtt. A presbitérium másik papot választott, de az egyházkerületi elöljáróság visszahelyezte tisztségébe, ő azonban 1814-ben lemondott, és elhagyta Kecskemétet. A vele történtekről Hornyik János is (Egy lap Kecskemét város újabbkori történetéből), illetbe maga Kocsi Sebestyén István is megemlékezett (Sátán angyalának csapdosásai.)

Kecskemétről eltávozva egy évig Monoron lelkészként szolgált, majd 1815-től haláláig Pápán hittant és szentírásmagyarázatot is tanított. Igazi polihisztor volt, a latin, héber, görög, arab, szír, káldus, kopt nyelvek ismerője és szakértője, aki – legalábbis Eötvös szerint – latin nyelven írt egy kopt  nyelvtant is. Írásai mind valláselméleti szakmunkák, közülük azonban csak néhány jelent meg nyomtatásban, több munkája máig kéziratban maradt.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kunszentmiklósi kislexikon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái  *Vaderna Gábor: Sebestyén Gábor és a közköltészet  *Veszprém megyei életrajzi lexikon  *Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon)

85 éve, 1931. január 25-én Kecskeméten született Teres (teljes nevén Terescsényi) Ágoston jezsuita pap, csillagász. Szerető családi légkörben nevelkedett Kecskeméten, édesapja csendőr volt. Fiatalon belépett a cserkészek közé, 1947-ben együtt vett részt a párizsi Jamboree-n Gyulay Endrével, aki később szeged-csanádi püspök lett. A kecskeméti piaristáknál és a pápai bencéseknél tanult, majd jelentkezett a jezsuita rendbe. 1962-től a norvégiai magyarok lelkipásztora volt, Oslóban élt. Az Oslói Egyetemen matematikai, fizikai és csillagászati diplomát szerzett. Dolgozott a norvég napfizikusokkal és az egyetem kísérleti fizika tanszékén is. (tovább olvasom: »»)

50 éve, 1966. január 25-én „A mai magyar lira estje“ címmel új irodalmi előadás-sorozat indult Kecskeméten a Megyei Könyvbarát Bizottság és a Katona József Megyei Könyvtár közös rendezésében. A sorozatban az irodalomkedvelő közönség a kortárs magyar költészet legnépszerűbb képviselőivel találkozhatott egy-egy előadói est keretében; a költők verseit kiváló előadóművészek tolmácsolták. Az első alkalomra Váci Mihály látogatott Kecskemétre. A Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító a megyei tanács kultúrtermében találkozott olvasóival. (tovább olvasom: »»)

25 éve, 1991. január 25-én kecskeméti kosaras sikeréről számolt be a Petőfi Népe. Fück Tünde, a Kecskeméti SC NB I-es női kosárlabdacsapatának játékosa 49 pontot ért el (többek között 7 triplát is dobott) a Szeged SC elleni Tisza-parti mérkőzésen. A kiváló kosaras nagyszerű teljesítménye ellenére a kecskemétiek kétpontos vereséget szenvedtek, a mérkőzést ugyanis 90-88 arányban a szegediek nyerték meg. (tovább olvasom: »»)