110 éve, 1906. január 13-án született Szokoly Gyula színész, rendező, színigazgató.

Vidéki társulatoknál kezdte pályáját, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Szatmáron játszott. Előbb táncoskomikusként ismerte meg őt a nagyérdemű, később kiváló jellemszínész vált belőle. A második világháborút követően ő volt az első színigazgató Kecskeméten. 1945 tavaszán, a beköszönő plakáton a következőképpen ajánlotta magát és társulatát: „Boldog örömmel jelentem Kecskemét nagyérdemű Közönségének, hogy az ország legjobb erőiből megszervezett társulatommal a közeli napokban megkezdem színi idényemet. Bízom abban, hogy szeretettel fognak mellettem állni és ragyogó együttesem munkáját érdem szerint méltányolni. Ma a művészi igények kielégítésén kívül fontos küldetést töltünk be: a fokozott teljesítmények napjaiban az elfáradókat lélekben felfrissíteni, hogy erőt adjunk a közös helytálláshoz. Isten áldását kérem közönségünkre és a Munkánkra. Szokoly Gyula színiigazgató.”

Jurik Júlia és Szokoly Gyula
Nagypál Béla Kék Duna című művének bemutatóján

1945-től 1947-ig volt a kecskeméti teátrum igazgatója, majd 1950-től 1954-ig, illetve 1960-től 1962-ig a társulat tagjaként lépett színpadra. 1946-ban a Vidéki Színigazgatók Szövetségének főtitkára lett. Tánctanítóként, játékmesterként is foglalkoztatták. Műsoros esteken is fellépett. 1966-ban még rendezett és szerepelt Kecskeméten. Budapesten hunyt el 1982-ben.

(Források:  *Katona József Könyvtár  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

50 éve, 1966 január 13-án hunyt el Janáky István Ybl-díjas építészmérnök. Hódmezővásárhelyen született 1901. december 27-én. 1929-ben a budapesti műegyetemen Pogány Móric és Wälder Gyula tanítványaként szerzett építészmérnöki oklevelet. 1930-tól a Tőry és Pogány Építészeti Iroda alkalmazottja lett. 1937-ben a margitszigeti Palatinus strandfürdő terveit már saját tervezőirodájával készítette. Az iroda 1948-ig működött. Ezekben az években építészeti elképzeléseit a nemzetközileg is megerősödött romantikus tendenciák és a már korábban megindult falukutatási programok erősen befolyásolták. Épületein szeretettel alkalmazott társművészeti alkotásokat, gyakran használt nyerstégla és klinker burkolatot, terméskövet, fát. A háború után romfelmérési munkákban vett részt, majd építészeti tervezőirodák munkatársaként dolgozott. 1948–1949-ben részt vett a Népstadion tervezésében. Nagyszabású alkotása a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem épületcsoportjának terve. Benedek Frigyessel és Kiss Lászlóval 1951-ben tervezték a VVE főépületét. 1952-től a Budavári Palota helyreállításával foglalkozó építészcsoport vezetője volt.

Ő készítette a kecskeméti Aranyhomok Szálló tervét is. Az 1957-ben megálmodott, az akkori divatnak megfelelően épült hotel magán hordozza a szocreáltól eltávolodott, modern stílus jegyeit. „A homlokzat »a parókia barokkos formái mellett, a 'lechneri' szecessziós városháza közelében, az egész kevert építészetű téren szinte tisztító, ellensúlyozó hatású; korunk keménységét, határozottságát hirdeti.« A teljes frontot betöltő loggiasort a déli tájolás, a kilátás és az így elérhető raszteres-semleges hatás indokolja. Mindezek mellett az épület a helyhez, konkrétan az Alföldhöz is kötődik. A szálló erénye és értéke »a kiérlelt, szép, nyugalmas tömegarány - ez a részarányokra is vonatkozik -, amiben érezhetjük azt az elöljáróban jelzett alföldi építészeti ízt, zömökséget, vaskosságot, egyszerűséget, amivel az épület újszerűsége ellenére lényegében mégis a helyhez idomul, onnan nőttnek látszik«” - idézte a (Kortárs Építészetben megjelent cikkében Simon Mariann Granasztói Pál szavait.

Az Aranyhomok Szálloda az 1970-es években

Janáky István tervezte később Kecskemét fedett uszodáját és piaccsarnokát is, melyek jegyei hasonlóságot mutatnak a szálloda stílusjegyeivel. Később, 1964–1965-ben a Nemzeti Színház telepítési terve, illetve megtervezése foglalkoztatta. Fontos szerepet játszott a fiatal építésznemzedék továbbképzésében, kezdeményezésére jött létre 1953-ban a Mesteriskola, amelynek igazgatója volt. Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben van.

(Források:  *Eötvös Károly Megyei Könyvtár  *(Kortárs Építészet, 2000)