150 éve, 1866. január 10-én Kecskeméten született Német László gyógypedagógus. Középiskolai tanulmányait a hírös városban végezte. 1887-től a fővárosi református teológia hallgatója volt, majd nevelőként dolgozott a Bónis és a Szentimrey családoknál. A váci református egyház hitoktatójaként ismerkedett meg a siketnémák tanítási módszerével. 1895-ben tanári oklevelet szerzett, és a váci siketnéma intézet tanára lett. 1900. augusztus 3-án megbízást kapott a siketnémák kecskeméti intézetének megszervezésére. 1900. szeptember l-jén megnyílt az intézet két első osztállyal. 1901. január 5-én 11 vak növendék mesterségre való oktatása is megkezdődött. Az intézet munkáját segítette a Siketnémákat Gyámolító Egyesülete és a Kada-alapítvány. Németh László a kecskeméti iskolaszék tagjaként is tevékenykedett. Cikkei több szakfolyóiratban megjelentek. 1899-ben Váradi Zsigmonddal megalapította a Gyógypedagógiai Szemlét, amelynek felelős szerkesztője volt. 1906. január 1-től 1908. július 31-ig szerkesztette a Magyar Siketnéma Oktatás című folyóiratot is. Budapesten hunyt el 1930. április 8-án.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1906, 1910, 1914  *Magyar Életrajzi Lexikon)

135 éve, 1881. január 10-én Kecskeméten született Nyúl Tóth Pál városi tanácsnok, helyettes polgármester. Középiskoláit a helybeli kegyesrendi főgimnáziumban, jogi tanulmányait pedig a református jogakadémián végezte. Jogi doktorrá 1908-ban avatták a kolozsvári egyetemen. Katonai szolgálati idejének letöltése után Olaszországban tett tanulmányutat. Hazatérve ügyvédjelöltként dolgozott, munkatársa volt a helyi lapoknak. 1907. január 1-jén lépett városi szolgálatba mint napidíjas fogalmazó. 1909-től a pénzügyi osztályon lett fogalmazó, 1911-ben az építési ügyosztályon a földrengéssel kapcsolatos segélyezési és kölcsönosztó bizottság jegyzője. 1913 októberében választották meg városi jegyzővé. 1914-ben a polgármester megbízásából Németországban a városok szabályozási rendszerét tanulmányozta. Az I. világháborúban, 1915. március 30-án hadifogságba került, 1920. november 24-én tért haza. Ezt követően a kulturális ügyosztály vezetésével bízták meg. A tanítók pártfogója, a színészet lelkes támogatója volt. 1937 februárjában helyettes polgármesteri címet kapott. Vezetőségi tagja volt a Katolikus Egyletnek, az Emericanának dominusa, a Polgári Daloskörnek elnöke. 1914-ben szerkesztette a Kecskeméti Naplót. Számos cikke jelent meg a helyi lapokban.