115 éve, 1901. december 27-én Hódmezővásárhelyen született Janáky István Ybl-díjas építészmérnök. 1929-ben a budapesti műegyetemen Pogány Móric és Wälder Gyula tanítványaként szerzett építészmérnöki oklevelet. 1930-tól a Tőry és Pogány Építészeti Iroda alkalmazottja lett. 1937-ben a margitszigeti Palatinus strandfürdő terveit már saját tervezőirodájával készítette. Az iroda 1948-ig működött. Ezekben az években építészeti elképzeléseit a nemzetközileg is megerősödött romantikus tendenciák és a már korábban megindult falukutatási programok erősen befolyásolták. Épületein szeretettel alkalmazott társművészeti alkotásokat, gyakran használt nyers tégla és klinker burkolatot, terméskövet, fát. A háború után romfelmérési munkákban vett részt, majd építészeti tervezőirodák munkatársaként dolgozott. 1948–1949-ben részt vett a Népstadion tervezésében. Nagyszabású alkotása a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem épületcsoportjának terve. Benedek Frigyessel és Kiss Lászlóval 1951-ben tervezték a VVE főépületét. 1952-től a Budavári Palota helyreállításával foglalkozó építészcsoport vezetője volt.

Ő készítette a kecskeméti Aranyhomok Szálló tervét is. Az 1957-ben megálmodott, az akkori divatnak megfelelően épült hotel magán hordozza a szocreáltól eltávolodott, modern stílus jegyeit. „A homlokzat »a parókia barokkos formái mellett, a 'lechneri' szecessziós városháza közelében, az egész kevert építészetű téren szinte tisztító, ellensúlyozó hatású; korunk keménységét, határozottságát hirdeti.« A teljes frontot betöltő loggiasort a déli tájolás, a kilátás és az így elérhető raszteres-semleges hatás indokolja. Mindezek mellett az épület a helyhez, konkrétan az Alföldhöz is kötődik. A szálló erénye és értéke »a kiérlelt, szép, nyugalmas tömegarány - ez a részarányokra is vonatkozik -, amiben érezhetjük azt az elöljáróban jelzett alföldi építészeti ízt, zömökséget, vaskosságot, egyszerűséget, amivel az épület újszerűsége ellenére lényegében mégis a helyhez idomul, onnan nőttnek látszik«” - idézte a (Kortárs Építészetben megjelent cikkében Simon Mariann Granasztói Pál szavait.

Az Aranyhomok Szálloda az 1970-es években

Janáky István tervezte később Kecskemét fedett uszodáját és piaccsarnokát is, melyek jegyei hasonlóságot mutatnak a szálloda stílusjegyeivel. Később, 1964–1965-ben a Nemzeti Színház telepítési terve, illetve megtervezése foglalkoztatta. Fontos szerepet játszott a fiatal építésznemzedék továbbképzésében, kezdeményezésére jött létre 1953-ban a Mesteriskola, amelynek igazgatója volt. 1966. január 13-án hunyt el. Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben van.

60 éve, 1956. december 27-én Kecskeméten hunyt el Horváth Ödön ügyvéd, laptulajdonos, főispán. Lajosmizsén született 1901. november 26-án. Tartalékos főhadnagyként harcolt az I. világháborúban az orosz fronton. A háború után jog- és államtudományi diplomát szerzett. 1925. augusztus 1-jétől dr. Kiss Endrétől megszerezte a Kecskeméti Közlöny politikai napilap tulajdonjogát, felelős kiadó és főszerkesztő lett. Tagja volt a Magyar Élet Pártnak. 1944. április 26-án Jaross Andor belügyminiszter előterjesztésére Horthy Kecskemét főispánjának nevezte ki. A front közeledtével ő rendelte el Kecskemét kiürítését. 1946-ban népbíróság előtt felelt ezért a tettéért. A NOT 1 évi börtönre ítélte, mivel azonban 1945. augusztus 3-tól 1946. szeptember 16-ig előzetes letartóztatásban volt, azt letöltöttnek nyilvánították.
(Forrás:  Kecskeméti Életrajzi Lexikon)