
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 21.

PARTNEREINK

Ma történt2016. december 26.

160 éve, 1856. december 26-án hunyt el Szlemenics Pál jogtudós. 1783. január 22-én Kecskeméten született. Cívis családból származott, szíjgyártó édesapja nagy gondot fordított az iskoláztatására. Alap és gimnáziumi tanulmányait a kecskeméti piaristáknál végezte, az utolsó évet a szerzetesrend budapesti intézményében fejezte be. Vácott teológiát, Pesten jogot tanult, majd 1804-től az Esterházy-család alkalmazta mint titkárt és magántanárt. 1809-ben kinevezték tanárnak a pozsonyi jogakadémiára. Szakirodalmi munkáiban a polgári és büntetőjoggal, valamint jogtörténettel foglalkozott. Hatalmas sikert hozott számára a Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény című négykötetes műve.

Számos latin nyelvű munkája is megjelent. Szlemenics Pál jogtudós műve A legjelentősebbek az Elementa juris criminalis hungarici (A magyar büntetőjog elemei), valamint az Elementa juris hungarici civilis privati (A magyar polgári magánjog elemei). Tudományos munkásságának elismerését jelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban Kölcsey, Vörösmarty és Kazinczy mellett az első 23 tag egyikének választotta. A király 1838-ban “nevelői és irói bokros érdemei tekintetéből” nemesi levéllel tüntette ki és királyi tanácsossá is kinevezte.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban – lévén idős ember – nem vett részt. Nyugdíjas éveiben a klasszikus latin költészet fordításával foglalkozott. 1956. december 26-án Pozsonyban hunyt el. Két évvel később akadémiai emlékbeszédében Pauler Tivadar így méltatta: “A munkás író, jeles tanító és buzgó honpolgár nevét tiszteljük, úgy hason érzelemmel őrzi majdan meg azt a késő maradék, míg a magyar kegyelettel emlékezik hazája ősi jogintézményei múltjáról.”
(Források: *ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Tudomány *Nánási László: A magyar jogtudomány első akadémikusa, Szlemenics Pál)

105 éve, 1911. december 26-án hunyt el Breznay Geyza jellemszínész, komikus. Iskoláit Sárospatakon végezte. A 18 éves ifjú szülei - atyja Zemplén vármegye főorvosa, anyja Kossuth Lajos nővére – intelmei ellenére 1858. június 16-án színész lett. Első igazgatója Hubay Gusztáv volt. Ettől kezdve mindig a legjobb vidéki színtársulatoknál működött. Kitűnő buffó volt, egyéni humorral, találó vonásokkal jellemezte figuráit, játszotta szerepeit. Mint rendező is nagy hírnévre tett szert. 1897-től Kecskeméten játszott. 1898. január 4-én a hírös városban tartotta meg 40 éves színészi jubileumát is, A cigány címszerepében. Nagy lelkesedéssel működött közre a színészek nyugdíjintézetének felvirágoztatásán. Érdemei elismeréséül az Országos Színészegyesület dísztagjává választotta meg, és hogy őrködő tisztjének élete utolsó pillanatáig eleget tehessen, a színészpalota gondnokságát is rábízták. 1901. január 1-én vonult nyugalomba. Kéziratban maradt ránk a Két huszár és egy bakancs című népszínműve.
(Források: Katona József Könyvtár • Kecskeméti Életrajzi Lexikon • Magyar Színművészeti Lexikon)

45 éves Danyi Judit színésznő. 1971. december 26-án Budapesten született. Pályáját 1991-ben az Arizóna Színházban kezdte, majd 1992-ben Győrbe szerződött. 1998 óta Kecskeméten játszik, a Katona József Színház tagja. A világot jelentő deszkákon kívül is vállal szerepeket, több filmben játszott, egyebek között a Céllövöldében, a Videobluesban, illetve a Nobel című alkotásban is láthatta a közönség. 1999-ben Radó-díjat kapott, 2000-ben Domján Edit-díjjal jutalmazták. 2000-ben, 2001-ben és 2003-ban is az Az évad színésznője lett. Megkapta az Aranykecske díjat (a 2004/2005-ös évad legjobb színésznője), majd 2009-ben és 2012-ben a Pék Matyi-díjat és szintén 2009-ben az ESTeM-díjat (a 2008/2009-es évad legjobb színésznője). Ez utóbbi átvétele után így vallott az elismerésről: "Néhány nappal ezelőtt találtam meg a fiatalkori naplómat, amibe egy Szerb Antal idézetet is feljegyeztem, ez így szól: milyen elkeserítő, hogy életünk legnagyobb pillanatait csak a legbanálisabb kifejezésekkel közelíthetjük meg. Ez a gondolat jutott eszembe akkor is, amikor átvettem a díjat, hiszen én is csak annyit tudtam mondani, hogy köszönöm."
(Források: *Katona József Színház *www.baon.hu)