105 éve, 1911. december 18-án kapott lakhatási engedélyt a Városi Kaszinó.


Az 1900-as évek elején a kecskeméti Casinó Egyesület „a Piactér szabályozása” miatt költözködni kényszerült a korábbi, lebontásra ítélt, bérelt épületéből. Az egyesület a várostól megvásárolta a Rákóczi úton levő Pataky- és Dékány-féle telkeket, és az akkor még túlnyomórészt beépítetlen, a Temető Nagy és Temető Kis utcák helyén nyitott sugárúton építkezésbe kezdett. A kivitelezéssel Zaboretzky Ferenc helyi műépítészt bízták meg. A munkálatok a Jánszky Béla – Szivessy Tibor tervezőpáros felügyelete mellett 1910 szeptemberében indultak meg, és a beruházás 1911 végére nagyrészt be is fejeződött. A lakhatási engedélyeket szinte egyszerre adták ki: a Városi Kaszinóét 1911. december 18-án, a Gazdasági Egyesületét december 21-én. Az 1909-ben alapított Kecskeméti Művésztelep tagjainak jóvoltából a két épület – különösen a kaszinó – díszes kiképzést, dekorációt kapott. Iványi Grünwald Béla, Falus Elek és Kisfaludy Stróbl Zsigmond munkái azonban napjainkra már jórészt elpusztultak.

(Források:  *ifj. Gyergyádesz László: KECSKEMÉT – A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei *Kecskeméti Települési Értéktár  *Székelyné Kőrösi Ilona: KECSKEMÉT ANNO…)