200 éve, 1815. március 3-án Kecskeméten született Márki (18148-ig Márkli) József bölcseleti és jogi doktor, egyetemi könyvtárőr, tanár, bibliográfus, pedagógiai író. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Apja korai halála miatt diákkorától kenyérkeresetre volt utalva, tanítványokat vállalt. A pesti egyetemen 1838-ban bölcseleti, 1842-ben jogi doktorátust, 1843-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Az ügyvédi pálya azonban nem vonzotta, ezért amikor 1843-ban az ország különböző részein képző intézeteket állítottak, a pesti intézetben tanítani kezdett. Az anyanyelven történő oktatás megvalósításának ügyét kitartóan támogatta. Egyik írásában így vallott erről: „Van-e, nincs-e összhang népnevelésünkben - úgy gondolom, kérdezni s vizsgálat alá venni amilyen fontos dolog, ép oly honfias kötelesség... A népnevelési összhangzás megkívánja, hogy a gyermek összes erői (testi, elmebeli, érző- s vágyó-tehetségei) célszerűen, vagyis úgy képeztessenek, hogy azok képzettségéből mind magára, a gyermekben szendergő emberre, mind másokra legtöbb üdv háromoljék...”

A budapesti intézetben munkálkodott mindaddig, míg a Bach-korszak ideje alatt, 1856-ban, hazafias viselkedése - nem akart németül tanítani -, valamint a németesítés ellen tett állásfoglalása miatt elbocsátották. 1858-tól az egyetemi könyvtár első tisztje, 1871-tõl másodtisztje volt. 1887-ben vonult nyugalomba. Budapesten hunyt el 1888. július 4-én. 1890-ben a tanítók a kerepesi úti temetőben közadakozásból síremléket állítottak neki.

Márki József sokirányú irodalmi tevékenységet folytatott. Cikkeit a Regélő, a Családi Lapok, a Pesti Napló, a Népnevelők Lapja, a Magyar Sajtó, a Tanodái Lapok, a Vasárnapi Ujság, a Paedagogiai Szemle és más lapok közölték. Írt népiskolai és középiskolai tankönyveket, ismeretterjesztő és könyvtártudományi munkákat, illetve bibliográfiákat. Megjelentek költeményei és műfordításai is, többek között Horatius és Vergilius műveit fordította. 1862-63 és 1867-71 között a Népnevelők Lapját, 1871-72-ben a Kis Tükör című képes gyermeklapot, 1863-ban az Arany Kürt című közművelődési képes hetilapot szerkesztette. A népnevelés, a népnevelők szellemi és anyagi jólétének ügyében komoly erőfeszítéseket tett. Érdemeiért több tanítóegylet jutalmazta tiszteletbeli tagsággal.

(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Libri-Shopline Nyrt.  *Magyar Katolikus Lexikon  *Márki József: Összhangzás a nevelésben  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

40 éve, 1975. március 3-án hunyt el Németh László Kossuth-díjas magyar író, publicista, műfordító, a XX. századi magyar próza egyik nagy hatású képviselője.  1932-ben került kapcsolatba Kecskeméttel: Tanú című folyóirata a Tóth László vezette Részvény Nyomdában készült. Itt adták ki Ember és szerep (1934), Kisebbségben (1939) és Téli hadjárat (1940) című műveit is. Megismerkedett a kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúrával, és a Kertmagyarország eszméjének meghirdetésekor a hírös várost példaként tartotta számon: "Amikor Kertmagyarország eszméjét és nevét a magyar gondolkodásba belévetettem: voltaképp Magyarország elkecskemétiesítésére gondoltam." Ember és szerep című művének honoráriumaként parcellát vásároltak számára Kisnyírben, a tervezett „írótelepen". Több előadást tartott a városban, cikkei jelentek meg a Kecskeméti Lapokban.

(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)