
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 24.

PARTNEREINK

Ma történt2015. május 2.

120 éve, 1895. május 2-án hunyt el Kucserik Sándor piarista tanár, a kecskeméti gimnázium igazgatója. Trencsén vármegyében, Lieszkón született 1804. január 24-én. Kluch József nyitrai püspök segélyével tanulmányait 1817-ben a trencséni gimnáziumban végezhette. A negyedik osztályt Tatán fejezte be, ahol megtanult magyarul. Gimnáziumi évei után, 1822. november 20-án az újoncnevelőbe lépett Privigyén, ott később a tanári munkát is megkezdte. Közben 1827-ben Vácon bölcseletet tanult, míg a hittudományokat Nyitrán és Pozsony-Szent-Györgyön hallgatta. 1830. augusztus 29-én misés pappá szentelték föl. Ezt követően tanár volt Vácon egy évig. Magyar-Óvárott kettő, Nyitrán öt, Tatán egy és Budán évig. Mint igazgató-tanár Tatán három működött. Ezekben az években - 1831 és 1847 között - latin nyelvű alkalmi versei jelentek meg. Nevét Kutseriknek is írta.

Kucserik Sándor gyászverse, "mellyel Vurum József nyitrai püspök 1838. május 2-án történt halálát kesergik a nyitrai kegyes oskolák"

1850 és 1860 között Nyitrán tanított: két évig latin nyelvet és irodalmat, valamint bölcseleti előtant oktatott a felsőbb osztályokban, 1852 és 1853 között gimnáziumi igazgató, 1857-től a társház főnöke volt. 1860-tól két évig Privigyén, azután több mint 10 évig Kecskeméten tanított, egyúttal a gimnázium igazgató feladatait is ellátta. 54 évi tanárkodás után Kecskeméten vonult nyugdíjba. Élete hátralevő részében Vácon élt, illetve kalocsai főszentszéki ülnök és házfőnök volt. 1878-ban Koronás Arany Érdemkereszttel tüntették ki.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

80 éve, 1935. május 2-án hunyt el Lovas Lajos festő, szobrász. Szegeden született 1866. május 4-én. Budapesten Székely Bertalannál és Lotz Károlynál, Münchenben Eisenhut Ferencnél, míg Szentpétervárott Zichy Mihálynál tanult. A 19. sz. végén Kecskeméten élt. A Városháza második emeletén volt az ideiglenes szobrászati műterme. Főleg arc- és tájképet festett. Több neves városi személyről készített portrét. Művei közé tartozik egy Katona József-szobor. A pusztaszeri milleniumi emlékmű terveinek elkészítését is elvállalta. Elképzelései szerint az emlékmű a haza földjére lépő magyar vitézt ábrázolta volna. Pénzhiány miatt azonban a drága emlékmű nem épülhetett meg, helyette Pataky Imre kecskeméti rajztanár tervei alapján egy szerényebb obeliszket állítottak fel. Lovas Lajos 1913-tól Budapesten dolgozott. A Nemzeti Szalon alapító tagja volt.
(Források: *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)