
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 24.

PARTNEREINK

Ma történt2015. május 26.

220 éve, 1795. május 26-án, Kecskeméten született Ferenczy Gergely megyei táblabíró, Ferenczy Ida édesapja. Pest-Pilis-Solt vármegye esküdtje, majd hosszabb ideig járási pénztárnoka volt. Később Pest-Pilis-Solt, azután Csongrád vármegye táblabírájává választották. 30 évig Kecskemét közgyűlésének, törvényhatósági bizottságának tagjaként dolgozott. Emellett részt vett a pesti után elsőként megalakuló kecskeméti kaszinó munkájában is.

Ferenczy Ida

Szerette hazáját, lányát is így nevelte. „Katonát nem tudok adni a császárnak, hát odaadom a lányomat a császárnénak” – mondta nagyot sóhajtva, de végtelenül büszkén nemes vecseszéki Ferenczy Gergely, amikor legkedvesebbik leányát felolvasónőnek választotta a szépségéről és a magyarok iránti rajongásáról híres Erzsébet, vagy népszerűbb nevén Sissi. Így került a bécsi udvarba a régi kecskeméti kisnemesi család Mezei utcai házából Ferenczy Ida, aki a házasság és a gyermekáldás örömeiről lemondva örök barátnőjéül szegődött a tragikus sorsú császárnénak.
(Források: *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

100 éve, 1915. május 26-án hunyt el Pintér Pál természetrajzi író, gimnáziumi tanár. 1862. január 16-án Szegeden született. Középiskoláit Szegeden, Nagykárolyban és Kecskeméten végezte. 1880-ban lépett a piarista rendbe. Teológiát Nyitrán, természetrajzi és vegytani egyetemi tanulmányokat pedig Kolozsvárott végzett. 1885-ben szentelték pappá. Tanári oklevelét 1890-ben szerezte meg. Debreceni, lévai és nyitrai tanárkodás után 1895-ben Kolozsvárra került, ott szaktárgyait behatóbban művelhette. 1903-tól haláláig Debrecenben tanított. A természetrajzi ismereteket a felnőttek oktatásában is népszerűsítette, programértekezéseket és szaklapi cikkeket írt, az egész középiskolai anyagot feldolgozó természetrajzi tankönyvei több kiadásban is megjelentek.

(Források: *Magyar Életrajzi Lexikon *Magyar Katolikus Lexikon)

Bács-Kiskun megyei évfordulók
- 115 éve hunyt el Zachár Gyula tanár, közgazdasági író »»

Magyarországi évfordulók

125 éve, 1890. május 26-án az erdélyi Ditrón született Vendl Mária mineralógus, az első magyar női egyetemi tanár. Az egyetem elvégzése után Lőcsén és Szombathelyen tanított. 1930-tól a debreceni egyetemen - az első női magántanárként - ásványtant adott elő. Szaktudománya, a mineralógia tárgykörében 21 nagyobb tanulmányt tett közzé. Elsősorban krisztallográfus volt, munkásságának legjelentősebb része a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosult. (tovább olvasom »»)

- 100 éve hunyt el Herzog József villamosmérnök »»
- 100 éve hunyt el Pintér Pál természetrajzi író, piarista tanár »»
- 100 éve hunyt el Zsitvay Leó kúriai tanácselnök, jogi író »»
- 75 éves Bojtár Endre műfordító, szerkesztő, kritikus, Széchenyi-díjas irodalomtörténész »»
- 75 éves Demjén Gyöngyvér Jászai Mari-díjas színész »»

Nemzetközi évfordulók
- 225 éve született Albert Goblet d’Alviella
vallón származású katonatiszt, hadmérnök »»
- 75 éve kezdődött a dunkerque-i csata, a második világháború nagy ütközete »»

A mai nap további aktualitásai:

1921. május 26-án Budapesten született Bárdy György Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. 1962-től a kecskeméti Katona József Színházban játszott. A hírös városban két évadot töltött, számos szerepben csodálhatta meg őt a helyi közönség. Bertolt Brecht Koldusopera című darabjában országos publicitást kapott. Vécsey György a Film Színház Muzsikában így írt róla. „Bicska Maxi szerepében karakterisztikus, kiemelkedő alakítást nyújt Bárdy György. Modern zakóban is »középkori gáncs- és félelem nélküli lovag«, csak éppen a bűn színeit viseli pajzsán. Egyformán hiteles hősnek és intrikusnak.” (tovább olvasom: »»)

1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron Kossuth-díjas magyar író. 1897. szeptember 20-én kisbirtokos, sokgyermekes, székely földműves családba született. Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hüvelykujját, ezért a szülők úgy határoztak, hogy taníttatni fogják, mert nem lesz képes elvégezni a gazdasági munkát. 1910-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium tanulója lett. 1917-ben hadiérettségit tett Gyulafehérváron. Egy évvel később az olasz frontra került. Ki akart törni az elődök paraszti életformájából, a városi-polgári életforma felé, ezért 1918-ban jogi tanulmányokba kezdett a kolozsvári egyetemen. 1921-ben, miután végzett, a Kereskedelmi Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát, utána banktisztviselő lett Kolozsváron és Brassóban. Huszonhat éves korában kivándorolt Amerikába, ahol volt alkalmi munkás, de banktisztviselő is. Itt vált íróvá, itt lebbentek elébe látomásként az elhagyott otthon képei. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz. Azonnal felfigyeltek rá: a romániai és a magyarországi irodalom is. 1926 májusában haza is tért. Ettől kezdve javarészt Erdélyben élt, majd 1944-ben Magyarországra települt. 1934 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1944 augusztusában az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. Bajor Gizi házában vészelte át Budapest ostromát. 1949 és 1953 között kiszorították az irodalmi életből; jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt. Többszörös Baumgarten-díjas, munkásságát 1940-ben Corvin-koszorú kitüntetéssel is elismerték. 1966-ban hunyt el Budapesten, kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el.
(Forrás: *Petőfi Irodalmi Múzeum)

1993. május 26-án hunyt el Makrisz Agamemnon görög származású Kossuth-díjas szobrász, kiváló művész. 1913. március 24-én a görögországi Patraszban (Pátra) született. Már fiatalon meggyőződéses baloldali gondolkodóvá vált. A második világháborúban részt vett hazája ellenállási mozgalmában és a Nemzeti Front megalakításában. A háború után Párizsba emigrált, majd Magyarországra költözött. Számos portrét és köztéri szobrot, emlékművet, épületplasztikát készített. Az ő műve a régi kecskeméti uszoda előtti úszó nőket ábrázoló szoborcsoport és az Aranyhomok szálloda oldalán látható, Kecskemétet szimbolizáló körplasztika. (tovább olvasom: »»)