115 éve, 1900. május 20-án, Kecskeméten született Fekete Pál sportújságíró. Iskoláit szülővárosában végezte, majd több fővárosi vállalatnál, így például az Angol–Magyar Banknál dolgozott mint tisztviselő. A 30-as évektől a Népszava sportrovatának külső munkatársa, 1945-től nyugdíjba vonulásáig a Népsport főmunkatársa volt. Megírta Hidegkuti Nándor és Sándor Károly életrajzát. Budapesten hunyt el 1965. december 14-én.

Fekete Pál egyik könyve

(Forrás:  *Katona József Könyvtár  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Népsport, 1965)

„Falus Elek úr, Donatello egy firenzei bronz-portraitjára s nem tudom minő föl nem fedezett misztikus vad fajra gondoltat. Olyan valaki, embernek, művésznek, métiernek, akiből csak egy van Pesten. Érdekes.” (Szép Ernő, 1922)

Falus Elek
(Pólya Tibor karikatúrája)

65 éve, 1950. május 20-án hunyt el Falus Elek grafikus, iparművész, díszlettervező, több középület belső és külső dekoratőre. A Kecskeméti Művésztelep egyik alapítója volt. Mindamellett elsősorban a könyvtervezés terén vált ismertté, amelynek alapjait Münchenben és Londonban sajátította el. Legjelentősebbek „Az Est” híres címbetűrajza, majd főleg 1910-től kezdve a „Nyugat könyvei” sorozat címlapjai (például Móricz, Szomory és Ady kötetei), illetve magának a folyóiratnak a tipográfiája.

A Kecskeméti Művésztelep nem csupán egy újabb „piktorkolónia” kívánt lenni, hanem Gödöllőhöz hasonlóan az iparművészetnek is helyet kívánt adni. Az Iványi Grünwald által jegyzett program Falus Elek külföldön megszerzett tapasztalataira is épített. „Ez a rész 3 szakot ölelne fel: a művész textilt; különösen szőnyeg, gobelin s díszgyapjú szövés, a keramikát s grafikai műhelyt, melyben esetleg a művészi könyvkötés is benne foglaltatnék.” A vázolt tervekből Falus végül csak a „művész textilt” tudta megvalósítani. A közgyűlés már Iványiék fellépése előtt, 1909 tavaszán elhatározta a szőnyegszövő intézet létrehozatalát, amely 1909 októberében meg is nyílt az egykori Jausz-féle házban. Az első vezető Medveczky Ilona volt, Falus hivatalosan csupán 1910 júliusában vette át az irányítást. 

Falus Elek tervezte szőnyeg

Elsősorban kézi csomózású perzsaszőnyegek készültek, de mellette csomózott párnákat, terítőket, illetve szőtteseket is találunk. „A Művészház most záródó Rippl-Rónai kiállításán egy új magyar művészeti produktumot mutattak be: a kecskeméti szőnyeget. A bemutatkozás sikerült, a kecskeméti szőnyeg a legelső, amellyel a múlt évben alakult és most hajlékait építő művésztelep a nyilvánosságra lép, szinte az első napon népszerű lett, ami rendkívül fontos a tömegek szükségletét kielégíteni hivatott cikknél.” A művésztelep első sikerét tehát a szőnyegszövő révén aratta. Az 1911 márciusában megrendezett tárlat kapcsán Lengyel Géza a Nyugatban a kivitelezés minősége, a kézműves igényesség mellett elsősorban a tervezőt emelte ki: „E szőnyegek kigondolója Falus Elek. Iparművésznek ismerik, de helyesebb talán anyagművésznek nevezni. Kevés ember foglalkozik fegyelmezettebb gondossággal a különféle technikák titkaival és kevés tud új matériák szellemébe gyorsabban beléhatolni. E mellett ötletekben kifogyhatatlan dekorátor, aki a maga virágait szinte érezhető kedvvel a végtelenségig tudja variálni.” Sajnos, a szőnyegszövő műhely már 1912. szeptember 30-án bezárt, amiért többen magát Falust is hibáztatták, aki az egyes (s néha bizony indulatos) források szerint meglehetősen „érdekes” jelenség, úgy is fogalmazhatnánk, hogy igazi „elméleti” művész volt, aki a megvalósítást, a terveiből adódó s fel is vállalt feladatait már nem vette mindig annyira komolyan. De hát senki és semmi sem tökéletes!

(Forrás:  ifj. Gyergyádesz László: Falus Elek és a szőnyegszövő intézet)

Könyvajánló

MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

 

 

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata