50 éve, 1965. január 18-án Kecskeméten hunyt el Révész László ügyvéd, országgyűlési képviselő. 1889. november 20-án a hírös városban született. Középiskoláit szülővárosában végezte, és ugyanott kezdte, de a kolozsvári egyetemen fejezte be jogi tanulmányait. Fél évet a berlini egyetemen is töltött. Budapesten tette le az ügyvédi és bírói vizsgát. 1914-ben igazságügyi szolgálatba lépett, bírósági jegyző, majd járásbíró volt Kecskeméten. 1920-ban megvált az állami hivataltól, mivel szélsőjobboldali körök bírálták a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt. Ügyvédi irodát nyitott, ügyésze volt a kecskeméti református egyházközségnek és az egyházmegyének is. Kecskemét társadalmi életében is jelentős szerepet játszott. Még 1910-ben belépett a kecskeméti Függetlenségi és 48-as Pártba, majd Sándor István hatására tagja, később elnöke lett a Független Kisgazdapártnak. Az 1939. májusi általános választáson  a kecskeméti lajstromos választókerületben kemény küzdelemben mandátumot szerzett a képviselőházba. Választási győzelmét a Kecskeméti Lapok így méltatta: „Személyében a becsületességet és a jószándékot értékelte a választó.” Új képviselőként igen aktív volt a parlamentben. Tagja lett az igazságügyi, a mentelmi, valamint a naplóbíráló bizottságnak. 1939 nyarán két alkalommal nyújtott be interpellációt a földművelésügyi miniszternek a kecskeméti gazdálkodók érdekében. 1942-ben szót emelt a délvidéki vérengzés ellen, tiltakozott a Szovjetunió megtámadása miatt. 1944 elején kapcsolatot keresett a Szociáldemokrata Párttal, hogy együttesen lépjenek fel a fasizmus ellen. 1944 decemberében megszervezte a jogakadémia megnyitását, amelynek 1946-ig dékánja volt. 1944-ben tagja lett az ideiglenes nemzetgyűlésnek. Még két alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek. A parlamentnek visszavonulásáig háznagya volt. 1949-ben a főispán útján kapta meg Rákosi Mátyás üzenetét: békében élhet, ha beadja lemondását és szikrai tanyájára költözik. Így történt.

Az 1956-os forradalom idején azonban újra politikai szerepet vállalt, amikor szervezni kezdte a kisgazdapárt Bács-Kiskun megyei újjáalakítását, és tagja volt Kecskeméten a város nemzeti bizottságának is. Emellett újságíróként is működött: a Kecskeméti Lapok főszerkesztője volt 1947 februárja és 1949 novembere között, majd 1956-ban – a forradalom győzelme után, a szabad sajtó szolgálatában – ismét ezt a posztot töltötte be.Az újság 1956. november 4-én megjelent számában Révész László Új utak felé címmel közölt vezércikket. Írásában a forradalmat és a szabadságharcot a magyarság összefogásának bizonyítékaként értelmezte, és befejező soraiban töretlen optimizmusának adott hangot. „Győzni fog, győzni kell az örök érvényű erkölcsi törvényeknek: az igazságnak, az emberiességnek, a szabadságnak – azoknak az ideáloknak, nemes eszméknek, amelyek kiolthatatlanul élnek a szívekben és amelyek nélkül nincs emberhez méltó élet.” Sajnos az emberhez méltó élet igényét 1956 novemberében a szovjet tankok széttaposták.

Síremléke a kecskeméti Köztemetőben

Révész László 1956. november 4. után ismét visszavonult Szikrára, haláláig ott gazdálkodott. 1965-ben hunyt el. Kádár János puhának nevezett kommunista diktatúrájának besúgóhálózata élete végéig szemmel tartotta, és egykori politikai szerepvállalásából mind neki, mind családjának sok hátránya származott.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Televízió  *Magyar Hírlap, 2010  *Miklós Péter: Felelősséggel az életért  *Petőfi Népe, 1965, 1989  *Varga Zoltán: Dr. Révész László politikai életútja 1939 és 1948 között)

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata