
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2026. április 20.

PARTNEREINK

Ma történt2015. február 27.

175 éve, 1840. február 27-én született Madarassy László író, újságíró, utazó, tanár, ügyvéd. A középiskolát Pesten a kegyesrendieknél, jogi tanulmányait Kecskeméten végezte. 1863-ban ügyvédi vizsgát tett, majd a Pest vármegyei törvényszék bírája volt. 1864-től a kecskeméti jogakadémián is tanított. 1868. október 3-tól az akkor induló Kecskeméti Lapok alapító szerkesztője lett. A lapnál közvetlen munkatársa Horváth Döme és Hornyik János volt. 1869 áprilisában Hornyik Jánossal való nézeteltérése miatt lemondott a szerkesztésről. 1871-1881 között a kecskeméti törvényszék ügyészeként dolgozott. 1881-ben lemondott hivataláról és Amerikába ment. A legváltozatosabb munkákkal kereste kenyerét: volt kocsis, pincér, favágó, kígyóbűvölő. 1882-ben tért haza. Alkalmi munkákból, majd amerikai útirajzainak jövedelméből élt. 1889-től Kispest jegyzője volt. Cikkeit többek között a Vasárnapi Újság, a Falusi Gazda, a Pesti Hírlap, a Képes Családi Lapok, a Fővárosi Lapok, a Budapesti Hírlap, a Magyarország és a Nagyvilág, valamint különböző évkönyvek közölték. Költeményeket és színdarabokat is írt.

Madarassy László 1893. október 2-án hunyt el. A Vasárnapi Ujság nekrológjában így méltatta: "Nyugtalan természetű, kalandos élet zárult be halálával. Kitűnő képességű ember volt, nevezetesen jeles jogász, s mint Kecskemét város királyi ügyésze tekintélyes állást foglalt el a társadalomban is. A természettudománnyal szintén hivatottsággal foglalkozott. Mint a kecskeméti főiskola tanára is működött. Nyugtalan lelkével azonban nem birt. Elment Amerikába, ahol sok viszontagság érte és sok tanulságot szerzett, de pár év múlva ismét visszatért, most már leginkább tollára bizva magát. Az amerikai yankeek és az őslakók életéből vette regényeinek, humoreszkjeinek és életképeinek tárgyát. Másodszor is megnősült, több hivatalt vállalt, amig végre Kis-Pest községe jegyzőjének megválasztotta. A sokat hányatott ember boldog és megelégedett volt új, nyugodt állásában. Szélhűdés vetett véget életének és Kispest községének részvéte kisérte sirjába a férfi korában elhunyt embert."

(Források: *Magyar Életrajzi lexikon *mutargy.com *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái *Vasárnapi Ujság, 1893)

150 éve, 1865. február 27-én Kecskeméten született Kecskeméti Lipót rabbi, műfordító, irodalom- történész, bibliakutató. A gimnázium négy alsó osztályát szülővárosában végezte, majd a fővárosban az országos rabbiképzőbe járt. Berlinben eltöltött tanulmányévét követően 1886-ban doktori címet szerzett sémi és modern filológiából. 1890-ben avatták rabbivá, s ettől kezdve haláláig a nagyváradi izraelita hitközség főrabbija volt. Sokat foglalkozott a középkori zsidó költőkkel, egész kötetnyit fordított le verseikből. Később vallástörténeti témák felé fordult, és a prófétizmusról, valamint a bibliai tan különféle világszemléleteiről írt nagyobb értekezéseket. Verseket is írt, és számos népszerű prédikációja és Tóra-magyarázata is megjelent Nagyváradon.

Noha megválasztották pesti főrabbinak, Kecskeméti Lipót Nagyváradon maradt. 1936. június 8-án ott hunyt el. A Független Újságban megjelent nekrológja idézi egy mondatát, amelyet annak a román miniszternek mondott, aki felrótta neki a magyarsággal való szolidaritását: „A magyarság mellett voltam jósorsában. Most, balsorsában ne tartsak ki oldalán? Én elismerem az új helyzetet, de ha máról holnapra más lennék és megtagadnám a magyar közösséget, Önök vetnének meg engem és vádolnának opportunizmussal!"

Sírjának felirata szépen példázza életét: „Tanultam, írtam, eskettem, temettem, igét hirdettem a zsidóságnak, az igaz embereknek a zsinagógában- nem sokszor, de sokat, koldultam némelyekért, a közösségért- nem sokat, de gyakran… Belefáradtam a szavakba… De az imáim mégis folytatódnak, az örökkévalóságba: Áldd meg drága Isten, áldd meg közösségemet!”

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Zsidó Lexikon *Wikipédia, a szabad enciklopédia)