
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 22.

PARTNEREINK

Ma történt2015. április 3.

Máday Izidor műve 90 éve, 1925. április 3-án hunyt el Máday Izidor mezőgazdasági szakíró. 1839. július 26-án Pesten született. A magyaróvári gazdasági tanintézetben tanult, utána gazdasági gyakornok, majd számtartó volt vidéken. 1869-től 1904-ig a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban dolgozott. 1870-ben a Közgazdasági Közlönyt, 1873-ban a Földmívelési Érdekeink és a Falusi Gazda című szaklapokat, 1880-ban a Magyar Föld című gazdasági napilapot alapította és szerkesztette. A Magyar Tudományos Akadémia 1883-ban a nemzetgazdasági bizottság kültagjának választotta. Kiváló szolgálatai elismeréseként 1895-ben miniszteri tanácsos lett. A III. osztályú vaskoronarend, a svéd Wasa- és a francia «pour le mérite agricole» rendek birtokosa volt. 1899. február 17-én magyar nemességet kapott. Tagja volt a Kecskeméti Gazdasági Egyesületnek is. Számos cikkében és könyvében foglalkozott a filoxéra elleni védekezéssel.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Életrajzi Lexikon *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

80 éves Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész. 1953. április 3-án született Rómában. Polgári családból származik, neveltetése során elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét. Kisgyermekként szüleivel egy ideig Berlinbe költöztek, majd hazatértek Magyarországra. Budapesten egyházi iskolába járt. Ezekben az években katolikus újságíró apját egy koncepciós perben halálra ítélték, és 1951 februárjában ki is végezték, így az addigi békés családi háttér szétzilálódott. Anyagi gondokkal küszködve járt gimnáziumba, a tanulás mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Már kisgyerekkorában elhatározta, hogy szobrászművész lesz. "Hogy honnan jött ez az indíttatás, azt nem tudom megmondani, talán onnan, hogy sokat hallottam Michelangelóról" - mondta el a művész egy korábbi interjújában. Tanulmányait azonban csak nehezen tudta a Magyar Képzőművészeti Főiskolán megkezdeni, mert két alkalommal polgári származása miatt elutasították onnan. Végül 1955-ben nyert felvételt. Kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak a mesterei, azután Kmetty János és Pátzay Pál is tanította. Diplomája megszerzése után több helyen - például a Fiatal Művészek Stúdiójában - is dolgozott. 1970-től a kecskeméti művésztelepen élt családjával, majd a budapesti Dózsa György úti műterem lett a munkahelye. 1981-ben Zsámbékon telepedett le, azóta is ott él és alkot.

Melocco Miklós a hazai figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője. Munkáinak legjellemzőbb anyaga a gipsz, gyakran használja direkt öntvényként is. Számos köztéri szobor alkotója. Híres költők, ismert történelmi személyek megjelenítésénél a szokásos ábrázolási konvenciókat elhagyja. Így például az Ady: A halottak élén című, padon ülő alakot megjelenítő szobrának apropóját Ady utolsó, Emil Isaac által készített fényképe adta. A fotó hatására a szobor elsősorban az esendő, halálos beteg költőt jeleníti meg.

Melocco Miklós: Kodály-emlékmű

Az ő alkotása a Kecskemét főterén 1975-ben átadott Kodály-emlékmű is, amelyet azonban sajnos 2000-ben fémtolvajok ellopták, és színesfémhulladék formájában értékesítették. A szétdarabolt dombormű később visszakerült Melocco Miklós műhelyébe, helyreállítása azóta is csak terv.

Melocco Miklós 1990 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára, az 1992-ben életre hívott Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja. 1975-ben Munkácsy-díjat kapott, 1982-ben érdemes művész lett, 1988-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014 óta a nemzet művésze.
(Források: *Katona József Könyvtár *Kortárs magyar művészeti lexikon *MTI)