185 éve, 1830. április 16-án, Kecskeméten hunyt el Katona József drámaíró, városi főügyész. Paraszt-kispolgár kecskeméti család fiaként - apja takácsmester volt - 1791. november 11-én született. Szülővárosa elemi négy osztálya után a gimnáziumot a pesti, a kecskeméti és a szegedi piaristáknál végezte, 1810 és 1813 között a pesti egyetemen jogot tanult. A fővárosban volt jurátus is, 1815-ben ügyvédi vizsgát tett, és előbb pesti ügyvédi irodákban, majd 1820. január l-jétől önálló ügyvédként dolgozott. 1820. november 3-án Kecskeméten alügyész, 1826. november 23-án főügyész lett.

Egyetemi éveiben fordítóként, átdolgozóként, műkedvelő színészként részt vett a pesti színtársulat munkájában. K.J. aláírású levélben szerelmet vallott a társulat fiatal színésznőjének, Széppataki Rózának, ő azonban nem tudta, kit rejtenek a névbetűk, és Déry István felesége lett. Átdolgozásai révén szerzett gyakorlata és történelmi tanulmányai alapján írta Ziska és Jeruzsálem pusztulása című eredeti drámáit, ezek nem kerültek színpadra. Az Erdélyi Múzeum folyóirat pályázatára készült Bánk bánjának első kidolgozása. 1819-ben jogász és drámaíró társa, Bárány Boldizsár véleményét is figyelembe véve, s arra számítva, hogy a Pesten szereplő székesfehérvári színészek bemutatják, átdolgozta a Bánk bánt, a cenzor azonban nem engedélyezte az előadást, csak a mű kinyomtatását. Így jelent meg a dráma 1820 novemberében 1821-es évszámmal. A Bánk bán két kidolgozása között Katona verseket írt, és hozzáfogott Kecskemét történetéhez. Verseit nem tudta megjelentetni, történeti művét nem fejezte be, a félbemaradt művet apja adta ki (Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mezővárosa történetei Pest, 1834). Kecskeméti tárgyú műve még A kecskeméti pusztákról; szülővárosának képét idézi fel Gyermekkor című verse. Kecskeméti vonatkozások korábbi dramatizálásaiban is találhatók: a német lovagregényből magyarított Monostori Veronka a középkori Kecskemét környékén játszódik, szereplői (Monostori, Alpári, Szellőrinci, Orgoványi, Pákai) közeli helységek nevét viselik; a Luca széke valószínűleg szintén német regényből vett vadromantikus bonyodalmához föltehetően Kecskeméten megismert népi babona társult.  

Kecskeméti ügyészsége idején Katona József felhagyott az irodalmi foglalatossággal. Színházat álmodott ugyan Kecskemétre, de elképzelése csak megvalósulatlan terv maradt. Írt egy indulatos kritikát Kisfaludy Károly vígjátékáról, az "Ilká"-ról. Indokolt bánatossággal konstatálta, hogy míg őróla senki sem akar tudni, addig Kisfaludy könnyed, gyakorta felszínen mozgó játékai milyen népszerűek és felettébb sikeresek. Talán bosszantotta, hogy Kisfaludy pontosan azt írja, amire éppen akkor szükség van, és ami éppen korszerű. ő pedig jóval megelőzve korának szellemiségét azt írja, ami majd harminc, negyven esztendővel később vált korszerűvé. Kecskeméten eltemetette magában a színpadi írót, a költőt, s vállalta, amit az élet kínál helyette: tekintélyes vidéki jogtudós vált belőle, vadászni járt, és borozgatott ismerőseivel. Ám alapvetően mindvégig magányos maradt. 1830. április 16-án, hivatalába menet összeesett és szívszélhűdésben meghalt. Harmincnyolc éves múlt.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Színészkönyvtár)

80 éve, 1935. április 16-án, Kecskeméten hunyt el Dombi Lajos festőművész, tanár. 1879. május 26-án Somkeréken született. Másfél évszázadra visszamenően atyai ősei között számos lelkész volt. A gyulai polgári iskola, majd a kisújszállási gimnázium elvégzése után a Ludovika Akadémiára került. 1897-ben hadnaggyá avatták és 1902-ig a gyulai ezredben szolgált.

Dombi Lajos ifjú hadnagyként

Miután megnősült, polgári pályát választott, rajztanári oklevelet szerzett. 1907-től 1935-ig, haláláig a kecskeméti református gimnázium tanára, 1934-től helyettes igazgatója volt. Mint a gimnázium művésztanára, Mende Valér budapesti műépítésszel közösen készítették el az Újkollégium építésének terveit, amelyet a bírálóbizottság 1910-ben elfogadott. A tanítványai körében rendkívül népszerű tanár számos tanulmányi kirándulást szervezett, rajzversenyeket rendezett. Képeit kiállították a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Tanulmányai jelentek meg a gimnázium évkönyveiben és a Kecskeméti Lapokban.

Dombi Lajos

Társadalmi tevékenysége igen sokrétű volt. Igazgatótanácsi tagsága mellett a Rajztanárok Országos Egyesületének vidéki alelnöke, a Nemzeti Szalon alapító művésztagja, a Magyar Képzőművészetek Szövetségének rendes tagja, a Kecskeméti Műpártoló Egyesület választmányi és bíráló tagja is volt. 

(Forrás:  *Katona József Könyvtár)