115 éve, 1899. június 7-én született Jobbágy Andor sebész főorvos, a Sieszta Szanatórium alapítója, egy időben tulajdonosa és igazgató főorvosa. Elemi- és középiskoláit Kecskeméten végezte. A Református Főgimnáziumban kitüntetéssel érettségizett 1917-ben. 1924. május 3-án avatták orvosdoktorrá Budapesten, az Orvostudományi Egyetemen. 1924-27 között a kecskeméti Városi Kórház sebészeti osztályán dr. Pechány Albin mellett alorvos volt. 1929-ben műtőorvosi diplomát szerzett.

1932-ban a kecskeméti orvosok hívására és támogatásával megalapította a „Siesta Szanatoriumot". Nagy lelkesedéssel vágott neki a feladatnak, Buda Sándor bankártól kölcsönt vett fel, hogy ebből finanszírozzák a nagyarányú átalakításokat. A szanatórium gyorsan népszerűvé vált a kecskemétiek és a környékbeliek körében. Megnyitása után két hónappal, a Kecskeméti Lapok 1933. január 1-i számában a fiatal főorvos így nyilatkozott: „Nagy örömmel tölt el, hogy vállalkozásom ennyire gyökeret tudott verni a kecskeméti talajban. Eddig mintegy száz beteget kezeltünk a szanatóriumban. Körülbelül 25 kecskeméti orvos szállította be hozzánk a betegeit, akik szívesen és megnyugvással «feküdtek be», tudván, hogy megszokott háziorvosuk is részt vesz itteni gyógykezelésükben”. Alig nyílt meg tehát az intézmény, és máris ki kellett bővíteni. Így végül az épület tartalmazott egy négyszobás főorvosi lakást, egy 3 szobás alorvosi lakást, két garzont, 13 betegszobát 30 beteg számára, egy nagy konyhát, pincét, raktárhelységeket és tartozott a szanatóriumhoz még egy hatalmas kert is díszcserjékkel és kiszolgáló épületekkel. A teljes személyzet 20 főből állott. Ennek az intézménynek volt dr. Jobbágy Andor igazgató főorvosa és tulajdonosa a háborús időszakot leszámítva egészen 1950-ig, amikor is „önként” kellett lemondani tulajdonáról az állam javára.

Dr. Jobbágy Andor korának egyik legjobb sebésze volt. Büszke volt arra, hogy az ország traumatológiai osztályai közül nem egy évben neki volt a legjobb halálozási statisztikája, ami azt jelenti, hogy a beszállított sérültek közül nála haltak meg a legkevesebben. Országosan is ismertté akkor vált, amikor a csodával határos módon megmentette Horváth Zoltán olimpiai és világbajnok vívó csapattag életét, aki Kecskemét határában súlyos autóbalesetet szenvedett és testének több területe valósággal összeroncsolódott. A szakma szabályai szerint több helyen is csonkolni kellett volna, de hosszú órákba nyúló türelmes munkával pontosan összevarrogatta az ereket, idegeket, inakat. Minden végtagot megmentett és Horváth Zoltán felépülése után megint pástra léphetett, sőt újra világbajnok lett csapatban.

Jobbágy doktor rajongott munkájáért, valósággal megszállottja volt annak. A bonyolultabb operációkat előre megtervezte. Még gyermekeinek is lelkesen ecsetelte, hogyan fogja műtéteit elvégezni és azt is, hogy az milyen nagyszerűen sikerült. Többnyire álmában is operált, hol a szikét kérte, vagy éppen azt mondta,hogy „nem fog fájni kedvesem”.

Tudományos munkássága sokrétű volt, több saját találmánnyal is rendelkezett, mint például az ablakos gipszkötés, vagy a csigolyák közti porckorongsérv pontos lokalizására vonatkozó eljárás kifejlesztése. Legendás volt megzavarhatatlan nyugalma, eleganciája és precízsége. Szeretett szanatóriumának államosítása óriási csapásként érte. Hivatalosan még egy pokrócot, vagy egy műszert sem vihetett magával. Igaz, mivel „önkéntesen” mondott le vagyonáról, cserébe ezért kapott állást a Kecskeméti Megyei Kórházban, ahol először sebész főorvos lett, később, miután egy pártfunkcionárius életét megmentette, a „nem kívánatos személyből” a kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosa lett.

Annak ellenére, hogy szenvedélyesen szerette munkáját, rendkívül széleskörű érdeklődésű, tehetséges, színes egyéniségű ember volt. Hatalmas könyvtárral rendelkezett, szerette a művészeteket, szépen rajzolt, énekelt, ismerte a csillagokat, a virágokat, bogarakat, szeretett utazni, bridzsezni, jeles bélyeggyűjtő volt és ő is megfordult a szép nők után.

Emberi nagyságára jellemző, hogy első infarktusa után semmilyen kíméletet nem kért saját maga számára, ugyanolyan intenzitással folytatta mindennapi sebészeti tevékenységét. Második infarktusa is munka közben érte, amit már nem élhetett túl. Dr. Jobbágy Andor 1968. május 17-én halt meg. Gyászbeszédében a Megyei Kórház vezetősége, mint Dél-Magyarország legjobb baleseti sebészét búcsúztatta el.

Velkey Zoltán

70 éves Kiss Jenő színész, a Kecskeméti Katona József Színház örökös tagja. Görcsönyben született 1944. június 7-én. Hétéves lehetett, amikor már királyfit játszott szülőfalujában, a Benyovszky-kastélyban az Egyszeregy királyfiban. A színház iránti elkötelezettsége, szeretete talán innen származik. 1962-ben Budapesten, a Budai Nagy Antal Gimnáziumban érettségizett, majd a Veszprémi Petőfi Színház tagja lett. 1964-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1969-től a Kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1979-ben Kecskemétre szerződött, és néhány éves megszakítással – 1988-93 Radnóti Miklós Színház (Bp.); 1993-95 József Attila Színház (Bp.) – a Katona József Színház tagja. Az intrikus szerepkör kiváló színpadra állítója. Főbb színpadi szerepei: Biberách (Katona J.: Bánk bán); Panfilovics (Bulgakov: Bíborsziget); Wurm (Schiller: Ármány és szerelem); Ficsúr (Molnár F.: Liliom); Korgstad (Ibsen: Nóra); Figaro (Beumarchais: Figaro házassága); Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Őrnagy (Hervé: Nebántsvirág). Filmszerepeket is játszott, többek között a Talpuk alatt fütyül a szél, az Akli Miklós, a Sose halunk meg, az Ámbár tanár úr, az Üvegtigris, A Hídember, a Sorstalanság és a Mázli című alkotásokban láthatta a közönség. Kimagasló művészi munkájáért 1985-ben Jászai Mari-díjat, 1998-ban Katona József-díjat kapott, és még ebben az évben Gyula Város Művészeti Díját is elnyerte. Kimagasló művészi munkáját – feleségével, Réti Erika színművésznővel közösen – 2013 novemberében Bács-Kiskun Megyei Prima Díjjal ismerték el. Egy korábbi interjújában így nyilatkozott Kecskemétről, a város iránt érzett szeretetéről: "Volt úgy, hogy Pestre csábítottak. Egyszer már ott tartottunk, hogy házat néztünk Budafokon... Aztán párommal mégis maradtunk. Nem bántuk meg. Erika miskolci lány, én dunántúli fiú vagyok. A dombok, hegyek hiányoznak, de arra van a nyár, hogy útnak induljunk. Könnyű hűségesnek lenni egy olyan városhoz, amelyik hozzánk is hűséges."
(Forrás:  *Ki Kicsoda Kecskeméten)

Ha nem játszhatnánk, meghalnánk - interjú Réti Erikával és Kiss Jenővel (Hírös Naptár, 2009) »»

Bács-Kiskun megyei évfordulók 
- 60 éve hunyt el Lovas Andor főkántor, karnagy, zeneszerző »»
- 20 éve hunyt el Szabó Miklós tanár, történész, politikus,  
Kiskunhalas Város Díszpolgára »»

Magyarországi évfordulók
- 100 éve született Rónai István zenei rendező »»
- 100 éve hunyt el Jászai Géza választott püspök »»
- 100 éve született Lendvai József tanár, amatőr festőművész »»
- 50 éves Székely János teológus, esztergomi-budapesti segédpüspök »»  

Nemzetközi évfordulók
- 25 éve hunyt el Chico Landi brazil autóversenyző »»

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megvásárolható több könyvesboltban:    
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)