főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2018. július 19.
   


PARTNEREINK



Aqua&Luna Apartman Gyula

Synergic Kft.

Gladiolus Kft.


Termostar Kft.

  

  




  

VALLOMÁSOK: Beke József nyugdíjas középiskolai tanár, nyelvész80

Beke József80 éves Beke József nyugdíjas középiskolai tanár, nyelvész. Cegléden született 1934. június 6-án. Elemi iskoláit Nagykőrösön végezte, majd a Kecskeméti Közgazdasági Középiskola tanulója lett. 1952-től a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomáját 1956-ban ott szerezte. Első munkahelye Kunszentmártonban, a József Attila Gimnázium lett. Nyolc évig ott tanított, azután feleségével Kecskemétre költöztek, és nyugdíjazásáig, 1995-ig a Bányai Júlia Gimnázium tanára volt. 1966-tól 22 éven át az intézmény igazgatóhelyettesi feladatait is ellátta. 1973-tól 1991-ig a Katona József Társaság jegyzője volt; a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak jelenleg is tagja. Évtizedek óta az archaikus magyar nyelv kutatója, értelmezője. Főbb kötetei: Bánk bán-szótár (1991); Zrínyi Miklós életművének magyar szókészlete (2004); Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete (2009). Jelenleg Arany János költői nyelvének szótárán munkálkodik, melynek megjelenését 2017-re, a költő születésének 200. évfordulójára tervezi. Kimagasló nyelvészi és tanári munkáját számos szakmai elismeréssel jutalmazták: 1992-ben Toldy Ferenc-díjat, 1994-ben Kecskemét Városért Oktatási Díjat, 2001-ben Pilinszky János-díjat kapott. 2004-ben Kecskeméten az Év embere kitüntetést vehette át.

„Nagykőrösön kaptam egy olyan irodalmi érdeklődést és indíttatást, amely annak ellenére továbbfejlődött bennem, hogy később Kecskemétre, kereskedelmi iskolába kerültem. A háború utáni helyzetben a szüleim is akként gondolkodtak, hogy jó lenne minél előbb önálló keresethez juttatni. Itt aztán már második osztályos koromban olyan tanárom akadt a magyar-francia szakos Kiss István személyében, aki miatt én fél év múlva már eltökélten készültem a magyartanári pályára. 

1952-től a szegedi egyetem bölcsészkarán egy igen nehéz történelmi időszakban, de az egyetemi professzorok régi nagy generációjának keze alatt folytattam a tanulmányaimat. Elsősorban említem Mészöly Gedeon nyelvészprofesszort, aki olyan szaktekintélynek számított Szegeden, mint akkor Bárczi Géza Pesten. Azon kevesek közé tartoztam az évfolyamon, akiket elsősorban a nyelvészet babonázott meg. Ezt annak tulajdonítom, hogy már Nagykőrösön a polgári iskolában, Arany János kéziratairól tart előadást a Katona József Könyvtárban   ami a mostani felső tagozatnak felel meg, a tanáraim – talán a hely szelleméből adódóan – Arany Jánost jóval mélyebben megismertették velünk, mint a többi írót, költőt. Ebből adódóan én a régi nyelvet jobban szerettem, mint a saját korombelit. Az archaikus nyelvnek van egy olyan – nehezen kifejezhető – varázsa, ami egy életre meg tudja fogni az embert. Ez vonzott néhány évtized múltán az Aranynál egy emberöltővel korábban élt Katona József vele rokon hangzású nyelvéhez is.

Arany János kéziratairól tart előadást
a Katona József Könyvtárban  

Első munkahelyem 1956-ban a kunszentmártoni gimnázium volt, ahol nyolc évet töltöttem. 1964-ben jöttünk Kecskemétre a feleségemmel, aki egyetemi évfolyamtársam volt. A Bányai Júlia Gimnáziumban kaptam állást, ott azután több mint három évtizedig dolgoztam – közben 22 évig igazgatóhelyettes voltam Fischer István, majd Brenyó Mihály igazgatása alatt. Közel húsz évig a Katona József Társaság jegyzői feladatait is elláttam.

Legfőbb műve, a Bánk bán-szótárLegfőbb műve, a Bánk bán-szótár

A nyolcvanas évek közepén volt egy nagyon értelmes, olvasott tanítványom, aki egyszer megkérdezte tőlem: «Mi az, hogy pártütés?». Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy – mivel a Bánk bán olyan alapmű, amit még sokáig fognak tanítani, s nem lehet tudni, hogy száz-kétszáz év múlva mit fognak belőle megérteni a diákok – érdemes lenne akár minden szavát magyarázatokkal ellátni, mert az ismeretlen vagy módosult jelentéstartalmú kifejezések száma idővel egyre több lesz.  Megjegyzem, az általános és középiskolai tanárok egyre inkább küzdenek ezzel a problémával. De volt a Bánk bán-szótár elkészítésének egy prózaibb motivációja is. Tudni kell, hogy vezetői beosztásom ellenére én soha nem voltam párttag, márpedig egy ilyen nagy gimnáziumban nemcsak az igazgatónak kellett volna annak lennie. Ezt a kívánalmat Fischer István többször is közvetítette felém, amire az volt a válaszom, hogy majd akkor szóljon, ha már választanom kell a párttagság és az állásom között.  Hogy erre ne kerülhessen sor, tulajdonképpen ő találta ki, hogy legyen egy társadalmi munka-felajánlásom – amit akkoriban a pártvonalon igen respektáltak –, s akkor talán nem feszegetik tovább ezt a párttagság-dolgot. Így történt, hogy társadalmi munka fejében fogtam hozzá a tudományos munkához, és több mint ötévi erőfeszítés után – Orosz László 1983-ban megjelent kitűnő kritikai kiadásának drámaszövege alapján – készült el a Bánk bán-szótár, amit Katona József születésének 200. évfordulója alkalmából adott ki a Katona József Társaság 1991-ben.

A Toldy Ferenc-díjat Kovács Sándor Iván professzor nyújtotta átA Toldy Ferenc-díjat
Kovács Sándor Iván professzor nyújtotta át

A Bánk-bán szótárnak igen jó fogadtatása lett. A nyelvészeti szaklapokban többször is írtak róla, a következő évben pedig a Magyar Irodalomtörténeti Társaságtól megkaptam a Toldy Ferenc-díjat. Ezután keresett meg Kovács Sándor Iván professzor, nagy Zrínyi-kutató irodalomtudós, hogy készítsem el a Zrínyi-szótárt is. Első hallásra nem lelkesedtem az ötletért, mert a Zrínyi-életmű tízszerese a Bánk bán szövegének. Míg a Bánk bán durván 14.000 adatot tartalmaz, addig a Zrínyi-életmű feldolgozása kb. 130.000 adat utánajárását igényelte. Végül mégis igent mondtam. A cédulázásban a feleségem mellett Bajtai Mária és Kristóf Antónia tanárnők voltak a segítségemre. A munka négyünknek öt évig tartott, s tele lett velük egy nagy katalógusszekrény. Ez után kezdődhetett el az érdemi munka, a cédulák tartalmának a feldolgozása. Bő tíz év munkájának eredményeként jelent meg 2004-ben a Zrínyi-szótár.

Munkámat később a számítógépek elterjedése nagyban segítette. Így például a Radnóti-szótár adatfelvitelét a számítástechnikában igen jártas fiam egy programmal öt év helyett két nap alatt készítette el, ugyanis az Osiris kiadótól sikerült megkapni a Radnóti-kiadás anyagát elektronikus formában. A program kigyűjtötte a vizsgálandó szóanyagot, s azonnal betűrendbe is tette. Ennek eredményeként a Radnóti-szótár «röpke» három év alatt elkészült.

Beke József (Fotó: Bahget Iskander)Mivel a magyar irodalomban egyelőre a Zrínyi-szótár zárja a teljes életműre kiterjedő magyar írói szótárak sorát (a Radnóti-életmű teljes nagyságában majd az özvegy halála után válik hozzáférhetővé), ezért ahogy a Radnótit befejeztem, szinte azonnal hozzáfogtam Arany János költői nyelvének szótározásához, persze annak a tudatában, hogy ennek a befejezése elég illuzórikus, hiszen megint a Zrínyiéhez hasonló mennyiségű életműről van szó. Úgy számolom, ha az égi és földi hatalmak is úgy akarják, 2017-re, Arany születésének 200. évfordulójára talán meg is jelenhet.

Életemet alapvetően meghatározta az, hogy tisztességes emberek között éltem a családban. A szűkebb és tágabb rokonságra egyaránt jellemző volt a felfelé törekvés a szó legnemesebb értelmében, amit csak áldozatos kemény munkával tudtak elképzelni, s amiért generációkon keresztül mindent meg is tettek. A nagyapám egyszerű parasztember volt. Minden fia iparos lett, a lányok iparoshoz mentek feleségül. Az ő gyerekeik egyrészt iparosok, másrészt értelmiségiek lettek. Ez a szabályos előrehaladás a XX. század törekvőbb családjait általánosságban is jellemezte. Az én generációmban – unokatestvéreim széles körében is – óriási szégyen lett volna, ha valaki nem tesz meg minden tőle telhetőt azért, hogy tanult s szakmájában megbecsült emberré váljon. Többségében egyetemet végeztünk: orvos, tanár került ki közülünk. Ugyanez a munkaszeretet, s az ezzel együtt járó, egymást tisztelő, értékén becsülő emberszeretet mondható el a feleségem családjáról is. Nagyon sajnálnám, ha a következő generációkban ez nem így lenne. A két fiam után három-három, összesen hat unokám és két dédunokám van. Bízom abban, hogy ezt a mentalitást ők is tovább fogják vinni.”

(Források:  *Forrás - szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat, 2011  *Kada Erika: „Az életet már megjártam…”  *Ki Kicsoda Kecskeméten)

Aktuális lapszámunk tartalma:

A magyarságot szolgálta Németországban is

Negyedszázada a magángyógyszerészekért

A tragikusan elhunyt nagy reménység

IN MEMORIAM dr. Adorján Mihály

LAPOZGATÓ

VALLOMÁSOK: dr. Mikulás József nyug. növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár

VALLOMÁSOK: dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI korábbi igazgatója

A kecskemétiek negyedszázados kedvelt helye


Aktuális számunk


2016. november 30.


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu